The aim of the research is to explore the financial knowledge, attitudes, confidence, behaviour and motivations of teachers (N=752) teaching different subjects. The survey is particularly important because their knowledge, attitudes, and behaviours affect the financial awareness of the students they teach. The results indicate a higher level of financial literacy than assumed, revealing that teachers have a higher level of financial literacy than students in higher education. 86% of those surveyed have savings in addition to bank deposits, such as government bonds and other, more complex forms of savings, indicating a high level of financial awareness and inclusion. Teachers highly value their own financial literacy, and similar to those studying in higher education, are risk averse. Their vast majority consider the development of financial literacy in schools important. Financial literacy trainings have a measurably positive effect on the level of knowledge of the participants. Based on the results of the research, it is worthwhile to shape the curricula and the requirements based on the financial awareness and motivation of the teachers.

A p?nz?gyi s?r?l?kenys?g jellemz?i a magyar lakoss?g k?r?ben az OECD 2018-as adatainak t?kr?ben

Bevezetés: Az öngyógyítás egyik eszköze – az életmód megváltoztatása mellett – a nem receptköteles gyógyszerek vásárlása és szedése. Ez a gyakorlat számos előnnyel jár. Az emberek időt és energiát takarítanak meg azzal, hogy nem ülnek órákat egy egyszerű megfázással a háziorvos rendelőjében, az orvosoknak is több ideje marad a valóban komolyabb ellátást igénylőkkel való foglalkozásra. Ezenkívül az államnak is csökkennek a kiadásai, hiszen a beteg, ha nem megy orvoshoz, csak vény nélküli, így támogatás nélküli gyógyszert vásárol. Célkitűzés: A szerzők a lakosság vény nélküli gyógyszerekkel kapcsolatos szokásait, igényeit mérték fel Fejér megye gyógyszertáraiban. A beteg és a gyógyszerész jobb együttműködésének megvalósítása érdekében marketingkutatást végeztek, melynek keretében 2005. március–június hónapban mintegy 1450 kérdőívet osztottak ki, ebből 743-at sikerült értékelni. Módszer: Vizsgálták, hogy a szakmai kérdésekre (kérdőív 1–25 kérdés) adott válaszokban van-e különbség nem, kor, iskolai végzettség és keresőképesség szempontjából. A válaszokat statisztikai módszerekkel elemezték. A statisztikai vizsgálatokat SPSS 13.0 programcsomaggal végezték. Azokat az eredményeket közölték, ahol szignifikáns eltérést találtak. Eredmények: A válaszadók fele rendszeresen szed gyógyszert, 65%-uk naponta többször lát gyógyszerreklámot. A megkérdezettek – mielőtt recept nélkül kapható gyógyszert vásárolnak – 40%-ban megbeszélik a döntésüket szakemberrel. A lakosság sok információhoz jut a gyógyszerekhez mellékelt betegtájékoztatókból, közel 70%-uk elolvassa azt. Véleményük szerint, ha vény nélküli készítményt vásárolnak, akkor a gyógyszerészek mindig felajánlanak többféle lehetőséget is, és részletesen ismertetik a használatukra vonatkozó tudnivalókat. Következtetések: Feltétlenül szükség lenne eredményes nemzeti nevelési stratégia kidolgozására, hogy a vény nélkül kapható készítményeket az emberek helyesen használják. A lakosság elvárja, hogy a patikában a gyógyszerre vonatkozó információkat számára érthető módon közöljék. A gyógyszertárban kell kiderülnie, hogy a beteg ismeri-e a gyógyszert, melyet szed, hogy az orvosnál íratott-e fel egyéb orvosságot is, hogy van-e olyan betegsége, amely mellett a rendelt készítményt nem szedheti.

A kutatás azt értékelte, hogy történt-e előrelépés a pénzügyi tudatosság oktatásában és fejlesztésében Magyarországon 2016 óta. Áttekintettük a pénzügyi kultúra fejlesztésével kapcsolatos állami szerepvállalás változásait, illetve egy kérdőíves felmérésben azt vizsgáltuk, hogy a közoktatáson kívüli képzéseken milyen szervezetek, kiket és milyen tematika alapján képeznek. 2016 és 2020 között egyre fokozódó figyelem irányult a pénzügyi kultúra fejlesztésére, miközben a képzések túlnyomó többsége továbbra is a legkönnyebben elérhető iskolás korosztályt érinti. A Nemzeti alaptanterv a célok között megjelölte a gazdasági és pénzügyi nevelést. A szakgimnáziumokon kívül azonban kötelező tantárgyként nem oktatnak ilyen ismereteket. A kormány 2017-ben elfogadta a lakosság pénzügyi tudatosságát fejlesztő stratégiát, illetve megjelentek az első akkreditált pénzügyikultúra-tankönyvek. A közoktatáson kívüli szervezetek eredményei azt mutatják, hogy a képzési programok és az azokon résztvevők száma mintegy háromszorosára nőtt. A képzések átlagos időtartama hosszabb lett, megjelentek a főleg felnőtteknek szóló többnapos képzések. A tudásátadás fókuszában továbbra is az egyéni takarékoskodás és pénzügyi tudatosság, a pénzügyi önismeret, attitűd és viselkedés állt. A befektetési és vállalkozási ismeretek oktatása továbbra sem prioritás. A nyugdíjaskori tartalékolási stratégiák oktatásának elterjedtsége azt mutatja, hogy a képzéseket folytató szervezetek felismerték, hogy ez a demográfiai folyamatok miatt fontos. A képzések java része nem veszi figyelembe a célcsoportok jövedelmi helyzetét, társadalmi hátterét, és nem szentel figyelmet a pénzügyileg sérülékeny csoportok fejlesztésére.