Goal: Artificial intelligence-based systems, tools, and services have penetrated all areas of life, including education. The aim of this study is to find out the views of future special education teachers on the use of artificial intelligence (AI) in education. Method: In research, we surveyed n= 157 students in special education teachers with a questionnaire survey. The results were evaluated by mathematical statistical analysis using SPSS software. Within the software, cross-tabulation analysis, χ2 test, and frequency analysis were used. Results: only a very small percentage (18.5%) of the prospective special education teachers had encountered tools based on AI and applications during their previous studies. They will prefer to use AI tools outside classroom activities. There is no significant difference in the willingness to use AI in relation to age, 59.7% of those under 24 years and 65% of those over 24 years consider AI tools necessary in special needs education. However their knowledge about AI applications, tools, and possibilities is very uncertain and limited, and therefore there is a need for a wide dissemination of AI education. Cél: a mesterséges intelligencia alapú rendszerek, eszközök, szolgáltatások begyűrűztek az élet minden területére, így megjelentek az oktatásban is. Jelen tanulmány célja a leendő gyógypedagógusok véleményeinek megismerése a mesterséges intelligencia (röviden MI) pedagógiai célú használatával kapcsolatban. Módszer: A tanulmányban bemutatásra kerülő vizsgálatban n= 157 gyógypedagógia szakos hallgató véleményének elemzésére került sor, kérdőíves kutatás segítségével. Az eredményeket matematikai statisztikai elemzéssel, az SPSS szoftver segítségével értékeltük ki. A programon belül kereszttáblás elemzést, χ2-tesztet és gyakoriságszámítást alkalmaztunk. Eredmények: a leendő gyógypedagógusok csak nagyon kis százaléka (18,5%) találkozott az eddigi tanulmányai alatt MI eszközökkel és alkalmazásokkal. Az MI eszközök alkalmazását inkább a tanórai tevékenységeken kívül tartják elképzelhetőnek. Az MI használatára való hajlandóság tekintetében nincs szignifikáns különbség az életkor viszonylatában, a 24 év alattiak 59,7%-a , a 24 év felettiek 65 % véli úgy, hogy az MI eszközök szükségesek a gyógypedagógiában, ugyanakkor az MI alkalmazások, eszközök és lehetőségek tekintetében a leendő gyógypedagógusok tudása nagyon bizonytalan és kevés, ezért szükség lenne a mesterséges intelligenciával kapcsolatos edukáció széles körű elterjesztésére.

Jelen tanulmány célja, hogy elemezze a sajátos nevelési igényű gyermekek és tanulók számának változását a 2009/2010 -es és a 2019/2020-as tanévekben. A mintát a 2009/2010-es tanévben 77 844 gyermek/diák, a 2019/2020-as tanévben 91 331 gyermek/tanuló alkotta. A kutatás módszereként másodlagos adatgyűjtést alkalmaztunk a Központi Statisztikai Hivatal adataival. Az adatok elemzéséhez leíró statisztikát és khi-négyzet próbát használtunk. Eredmények: a sajátos nevelési igényű gyermekek és tanulók száma nőtt, a különbség több mint tízezer fő. Az eredmények a gyógypedagógusok oktatásától a sajátos nevelési igényű gyermekek és pedagógusaik, gyógypedagógusok, családok támogatásáig hasznosíthatók.

Mező IPOO-modellje szerint a tanulás egyfajta információfeldolgozás, melynek négy különböző, de egymással összekapcsolódó komponense van. Ezek az összetevők: input, process, output és organizáció. Ez a modell a tanulási jelenségek széles körének elemzésére, diagnosztizálására és fejlesztésére használható (a személyiségfejlesztéstől a tanulási stratégiák és képességek fejlesztéséig). Jelen tanulmány rövid összefoglalót ad a képességdiagnosztika- és fejlesztés lehetőségeiről az IPOO-modell elméleti keretében.

Namen raziskave je bil preveriti, kako učenci v srednji šoli procesirajo informacije med učenjem in kakšen je odnos med značilnostmi procesiranja in njihovo učno uspešnostjo, notranjo motivacijo in kognitivnimi sposobnostmi, kot sta inteligentnost in ustvarjalnost. Čeprav so bile na tem področju v preteklosti že opravljene raziskave, se pričujoča študija te problematike loteva z vidika IPOO-modela, ki predstavlja nov teoretski pristop k šolskemu učenju (IPOO je akronim za Input (vnos), Process (proces), Output (izdelek), Organizing (organizacija)). V raziskavi je sodelovalo 815 dijakov, ki so izpolnili naslednje teste oziroma vprašalnike: Ravenove zahtevne matrice (APM), Test ustvarjalnosti "Nenavadne uporabe" (UUT), Jupiterbolha-próba test - druga verzija (JB2) za testiranje učne metode procesiranja informacij in Vprašalnik učnih stališč (LAQ). V raziskavo smo kot spremenljivke vključili tudi spol, razred in povprečno učno uspešnost sodelujočih učencev. Rezultati so pokazali nizek nivo kakovosti učne metode procesiranja informacij in nepovezanost med testnimi rezultati ter rezultati na vprašalnikih (razen v primeru fluentnosti, originalnosti in fleksibilnosti). Razlike med spoloma in razredi se niso izkazale kot statistično značilne. Ugotovitve so skladne z ugotovitvami predhodnih študij.

This study is a presentation of the first phase of a complex research project which aims to present the theoretical background of a new game collection (based on OxIPO model). We have compiled a game collection to improve cognitive abilities in early childhood. Concerning cognitive abilities, Affolter's (1972), Sindelar's (1994) and others' earlier developmental approaches took into account visual, auditive or motoric (inter) modalities of perception, however, we believe we need a more complex model to cover the full capability. Within the framework of the OxIPO model (Mező, 2002, 2016), learning is interpreted as an information processing process. In the OxIPO model (Field, 2002, 2016), Learning = Organization x (Input + Process + Output) allows us to control and systemize not only the input modalities but also the output modalities and also to interpret some cognitive abilities in the process phase. We have created a game-collection based on six input (visual, auditive, kinesthetic, olfactory, gustatory, and tactile) modalities and five cognitive abilities (perception, attention, memory, conceptual thinking, problem-solving thinking) and three output (visual, auditive, motoric) modalities. The outcome of the six input modalities and the five target abilities and the three output modalities there are 90 different games that can be described by the OxIPO model. In the future, we would like to prove with empirical studies that this game collection can be used for testing and developing 90 independent cognitive abilities. On the other hand, we need to prove that these cognitive abilities indeed influence the daily lives of children and their effectiveness.