A PLA (poly(lactic-acid)) a szálolvasztásos 3D nyomtatás alapanyagaként napjaink egyik legnépszerűbb és legelterjedtebb nyomtatóanyagává vált. A PLA alapanyaggyártók külön forgalmaznak 3D nyomtatáshoz ajánlott típusokat, miközben a csomagolóiparból rengeteg PLA szabadul fel a rövid életciklus miatt, ezért ezek nagy tömegű újrahasznosítása alkalmassá teheti új műszaki alkalmazásra nyomtatószál előállítása esetén. Azonban a PLA-nak van néhány hátrányos tulajdonsága, ezek közül az egyik a ridegség, amely poli(sztirol-etilén-butilén-sztirol) (SEBS) termoplasztikus elasztomer és szén nanocső (CNT) hozzáadásával kutatások alapján eredményesen csökkenthető. Mivel a bomlási hőmérséklet alapvetően meghatározza a nyomtatás hőmérsékletét, ezért a legyártott szálakon termogravimetriás analízis eredményei segítségével technológiai ajánlások tehetők.

3D printing has grown rapidly and is now widely used in many industries, including the automotive sector. Most 3D printing filaments are made from virgin PLA (polylactic acid); however, at the same time, the packaging industry produces large amounts of PLA waste, which is often not recycled properly. Turning this waste into good-quality 3D printing filament could be an eco-friendly alternative to traditional materials and support sustainability in the automotive supply chain. This research investigates whether the original PLA packaging material can be used for 3D printing at all by testing its printability and mechanical properties compared to commercial PLA filaments. Two types of original packaging PLA were chosen and processed into 3D printing filaments, which were then tested. The results show that packaging PLA filaments have mechanical properties similar to or even better than commercial PLA filaments, proving that they can be a useful material for 3D printing.

A PLA filamentek tulajdonságait erősítő anyagokkal jelentős mértékben lehet javítani, így az alkalmazásuk kiterjedhet nagyobb igénybevételű területekre is. Ebben a kutatásban két különböző gyártó nyomtatószálai lettek megvizsgálva, hogy a nyomtatási paraméterek változtatása milyen hatást gyakorol a mechanikai tulajdonságokra. Mivel az egyik gyártó nem közölte az erősítő anyag mennyiségét, így TGA vizsgálatokkal ez is meghatározásra került, valamint DSC mérésekkel a mátrix anyagokat is össze lehetett hasonlítani. A mérések elvégzése után kiderült, hogy a két vizsgált anyag hasonló mechanikai tulajdonságokkal rendelkezik, és kevésbé voltak érzékenyek a paraméterek változtatására. A termoanalitikai vizsgálatok pedig azt mutatták ki, hogy a mátrixanyagok eltérő L- és D,L-laktid arányokkal rendelkeznek, és az üvegszál mennyiségében is nagy eltérés volt tapasztalható.

The present paper focuses on the effect of carbon nanotubes (CNTs) on the rheological behavior of polyethylene/polypropylene (PE/PP) blends to improve PE/PP mixtures for industrial applications. In our research, 40 wt% HDPE-60 wt% PP blends were produced by extrusion, and 0.59%, 1.18%, and 2.35% multiwalled carbon nanotubes (MWCNTs) were added. Oscillation rheometry was used to study the HDPE-PP-MWCNT nanocomposites and the unfilled polymers at temperatures of 210, 220, 230, 240, and 250 °C in the angular frequency range of 0.05–628.32 rad/s, with 5% deformation. It was demonstrated that in the presence of CNTs, both the complex viscosity and modulus values increase above the percolation threshold. Additionally, it was observed that the crossover modulus (Gx) for all mixtures decreases with increasing temperature. In addition, at 1.18% CNT content, a second crossover appears at all temperatures, and its value increases with temperature.