Háttér: Az érzelmi intelligencia jelenségének kutatásában kiemelt fontossággal bírnak a konstruktum operacionalizálására irányuló törekvések. Az elmúlt két évtizedben számos, a jelenség mérésére alkalmas eszköz született a világon, amelyek többsége az észlelt érzelmi intelligencia szintjét térképezi fel. Az egyik széles körben alkalmazott módszer az Érzelmek Mérése Skála (Assessing Emotions Scale, AES; SCHUTTE, MALOUFF és munkatársai, 1998), amelynek faktorstruktúrája azonban tisztázatlan. A szerzők által eredetileg javasolt egyfaktoros szerkezetet többen kritizálták többfaktoros megoldásokat javasolva. A mérőeszköz magyar verzióval eddig nem rendelkezett, mérési modelljét hazai környezetben még nem vizsgálták. Célkitűzés: Kutatásunk célja a skála (AES-HU) hazai adaptálása volt, valamint annak vizsgálata, hogy az eddig javasolt modellek közül melyik illeszkedik a legmegfelelőbben az empirikus adatokhoz. Módszer: Egy 702 fős hozzáférhetőségi mintán, megerősítő faktorelemzéssel vizsgáltuk az AES-HU skála egy-, három-, négy-, illetve hatfaktoros megoldásait. Eredmények: Eredményeink szerint a legmegfelelőbbnek egyértelműen a háromfaktoros modell bizonyult, annak ellenére, hogy az egy- és a négyfaktoros megoldást sem lehet végérvényesen elvetni. Diszkusszió: Az általunk megerősített háromfaktoros struktúra esetében új faktorelnevezéseket javaslunk. A faktorok szerkezetét jobban leírják ugyanis az „Érzelmek értékelése”, az „Optimizmus és érzelmek szabályozása”, illetve az „Érzelmek intraperszonális és interperszonális hasznosítása” elnevezések.

Background: The Savoring Beliefs Inventory (SBI) has been widely used to measure attitudes towards savoring positive experiences. Aim: Our aim was to develop a short yet reliable and valid form of the inventory for use in circumstances where the application of the full form is not feasible. Methods: We used two separate samples in our cross-sectional research. We used convenient and snowball sampling methods. One sample (n = 3.782, males: 274, females: 3.485, gender not identified: 23, ages ranged from 18 to 86 years, mean: 43.6 years, SD = 13.7 years) completed the original SBI, which consists of 24 items, while the second (n = 825, males: 112, females: 713, ages ranged from 18 to 100, mean: 41.4 years, SD = 11.1 years) completed a shortened form, consisting of 10 items. In the second study, participants also completed other well-being measures so that we could assess external validity. Results: According to our results, the 10-item short form of the SBI has sound psychometric properties that are comparable to those obtained using the full form. Cronbach’s alpha values of initial scale = savoring via anticipation: 0.86, savoring the moment: 0.84, savoring via reminiscence: 0.84; reduced scale = savoring via anticipation: 0.85, savoring the moment: 0.81, savoring via reminiscence: 0.81. The fit indices show that the ten-item, 3-factor model was confirmed (RMSEA: 0.060, CI₉₀: 0.049, pClose: 0.07, CFI: 0.966, TLI: 0.952, SRMR: 0.027). The external validity of the SBI (10) was also demonstrated. Conclusion: The Short Savoring Beliefs Inventory has got appropriate psychometric properties, therefore it can be used in future studies about a Hungarian population.Elméleti háttér: A Savoring Hiedelmek Kérdőív (Savoring Beliefs Inventory, SBI) a pozitiv élmények élvezetével kapcsolatos hiedelmek széleskörűen használt mérőeszköze. Célkitűzés: Célunk a kérdőív egy rövid változatának kialakítása volt, amely megbízható és valid módon méri a savoring hiedelmeket, olyan körülmények között is, amikor a kérdőív hosszú változatának alkalmazása nem kivitelezhető vagy kényelmes . Módszerek: Két különálló mintán végeztünk keresztmetszeti kutatásokat, kényelmi mintavétel alkalmazásával. Az első minta résztvevői az eredeti 24 tételből álló SBI kérdőívet töltötték ki (n = 3.782, férfi: 274 fő, nő: 3.485 fő, nincs adat a nemre vonatkozóan: 23 fő, életkor: 18-tól 86-ig, átlag: 43,6 év, SD = 13,7 év). A második minta résztvevői a rövidített 10 tételből álló kérdőív tételeire válaszoltak (n = 825, férfi: 112 fő, nő: 713 fő, életkor 18-tól 100-ig, átlag: 41,4 év, SD = 11,1 év). Ebben a kutatásban további jóllét kérdőívek is felvételre kerültek, ami lehetővé tette a validitás tesztelését. Eredmények: Az eredményeink szerint az SBI kérdőív 10-tételből álló rövid verziója ugyanolyan jó megbízhatósági mutatókkal rendelkezik, mint az eredeti kérdőív. (Az eredeti kérdőív Cronbach-α értékei a következők: Várakozás: 0,86, A pillanat élvezete: 0,84, Emlékezés: 0,84; a rövid változat Cronbach-α értékei pedig: Várakozás: 0,85, A pillanat élvezete: 0,81, Emlékezés: 0,81. Az illeszkedési mutatók a 10 tételes verzió esetében is megerősítik a 3-faktoros struktúrát (RMSEA: 0,060; CI₉₀: 0,049; pClose: 0,07; CFI: 0,966; TLI: 0,952; SRMR: 0,027). Következtetések: Eredményeink támogatják a rövid verzió érvényességét is. Következtetés: A Rövid Savoring Hiedelmek kérdőív rövid változata megfelelő pszichometriai mutatókkal rendelkezik, ezért alkalmazható a jövőbeli magyar nyelvű kutatásokban.

Elméleti háttér: A pszichológiai jóllét többtényezos modelljét Ryff alkotta meg 1989-ben. Korábbi kutatások rámutattak arra, hogy a pszichológiai jóllét az extraverzióval pozitív, a neuroticizmussal pedig negatív irányú összefüggést mutat, továbbá igazolták a pszichológiai jóllét és az optimizmus közötti kapcsolatot. Cél: Jelen tanulmány arra keresi a választ, hogy milyen mértékben alkalmasak az ötfaktoros elmélet személyiségvonásai a pszichológiai jóllét szintjének elorejelzésére magyar mintán (figyelembe véve a demográfiai tényezok hatását is), illetve, hogy az optimizmus képes-e bejósolni a pszichológiai jóllét szintjét a big five dimenziók kontrollálása után is. Módszer: Keresztmetszeti vizsgálatunkban 314 felnott (63,7% no; átlagéletkor: 29,5 év, SD =10,96 év) vett részt. Méroeszközök: szociodemográfiai kérdések, Big Five Kérdoív, Pszichológiai Jóllét Skála, Életszemlélet Teszt. Eredmények: Az alábbi szociodemográfiai változók mutattak kapcsolatot a pszichológiai jólléttel: az anyagi helyzet; a jelenlegi lakóhely; az apa iskolai végzettsége; és az anya iskolai végzettsége. A személyiségváltozók közül a diszpozicionális optimizmus eros, pozitív irányú együttjárást (r = 0,61; p < 0,001) mutatott a jóllétszinttel, a big five dimenziók pedig legfeljebb közepes mértéku összefüggést jeleztek (r = |0,27|−|0,45|; p < 0,01). A bináris logisztikus regresszió elemzés eredményei alapján a big five személyiségvonások mind szignifikáns hatást gyakoroltak a jóllét szintjére a szociodemográfiai változók szinten tartása utána is — és e hatás valamennyi dimenzió esetében pozitív, a neuroticizmust leszámítva (Nagelkerke-féle R² = 59,9%; X²(17) = 156,35; p < 0,001). Az eredmények szerint továbbá az optimizmus önálló (OR = 4,32, p = 0,014), a big five dimenzióktól független magyarázóerovel bír a jóllétszint alakulása tekintetében (Nagelkerke-féle R² = 61,7%; X²(18) = 162,75; p < 0,001; Δ X²(1) = 6,39; p = 0,011). Következtetés: Jelen kutatás egy újabb bizonyíték azon kutatások sorában, amelyek azt demonstrálják, hogy a személyiség lényeges szerepet játszik a pszichológiai jóllét alakulásában. Az eredmények azt is sugallják, hogy az optimizmus önálló, a big five dimenzióktól független magyarázóerovel bír a jóllét szintjének alakulása tekintetében.

Jelen tanulmány két, a MSCEIT (Mayer–Salovey–Caruso Érzelmi Intelligencia Teszt) alternatívájaként megjelenő érzelmi intelligencia (EI) tesztre: az Érzelemmegértés (STEU) és az Érzelemszabályozás (STEM) szituációs tesztekre fókuszál. A STEU azért újszerű megközelítés az EI-mérés területén, mert bevezeti a sztenderdekre épülő pontozás lehetőségét, a STEM pedig azért, mert az SJT (situational judgement test method) megközelítést alkalmazza. Jelen kutatás célja a STEU- és STEM-tesztek magyar változatainak elkészítése, valamint a tesztek megbízhatóságával és validitásával kapcsolatos bizonyítékok bővítése. A tesztek érvényességének vizsgálata során a STEU- és STEM-pontszámok fluid intelligenciával, vonás EI-vel, érzelemfelismerő képességgel, személyiséggel, valamint az alexithymiával és az élettel való elégedettséggel mutatott együttjárásait elemeztük. Konklúzióként megállapíthatjuk, hogy ezek az új tesztfejlesztési, illetve pontozási megközelítések hasznosak és ígéretesek a képességalapú EI-mérés területén, ugyanakkor további vizsgálatok szükségesek, ha igazolni szeretnénk, hogy a STEUés a STEM-tesztek inkább mérnek érzelmi intelligenciát, mint más kognitív képességet, illetve, hogy az EI-feladatok együttesen különálló faktort alkotnak, amely megkülönböztethető más kognitív képességektől.