Previous assumptions note that the most powerful experiences of engagement are shared with others. Therefore, in the framework of positive psychology, to expand the dynamic interactionism-related flow theory, we have attempted to conduct an exploratory study about flow to reveal the most common activities that can trigger this experience during solitary or social situations. The study involved 1,709 adult participants from Hungary (Age: M = 26.95, SD = 11.23). They read descriptions about optimal experience in solitary and social situations and were asked to identify the activity from their life that is most typically followed by the described experiences. The social context was supplemented by other flow-related questions for a deeper understanding and to contribute to the research. According to the results the most typical solitary flow activities are found to be work, sports, creative activities and reading. The most common flow-inducing social activities are work and sports. The choice of the most frequent flow-inducing activities in both solitary and interpersonal situations is dependent on the gender of the respondent, and various demographical factors can influence the frequency of flow experiences in different contexts. Analysis reveal that optimal experience during a social interaction is determined by the perceived level of challenges, the perceived level of cooperation, the immediateness and clarity of the feedback, and the level of the skill. Our study may contribute to the broadening purpose of positive psychology as it focuses on the interpersonal level in relation to flow experience, which, in turn, may also support a higher level of well-being.

Background: Positive psychology aims to broaden positive subjective experiences to an interpersonal level. In order to the further studies on the dynamics of Csikszentmihalyi’s flow experience in an interactive situation, we aimed to support a basic assumption through a well-controlled experiment: if flow in an interactive task is more intense than in a solitary activity. Methods: 80 participants (age: M = 24.06, SD = 6.74) were tested in an experiment with a repeatedmeasures design. They were unfamiliar with each other, and took part in a solitary and a social creativity test as flow induction activities. The effect of the context was tested in this experiment on flow experience measured by a self-reported survey. Results: According to the results, significant difference was found in the intensity of flow: the absorption in the task (t(79)= 4.90, p < .001, d = .57) and the total flow score as flow intensity (t(79)= 3.51, p = .001, d = .38) was higher in the social situation. Conclusion: In this study we supported that flow in a shared, cooperative activity can be more intense than in solitary situations. We assume that partners can provide feedback for the personbecause of the person-environment interaction, therefore they can influence the intensity of absorption to the flow zone.

Absztrakt Elméleti háttér: Az optimális élmény (áramlat, flow) különböző helyzetekben való vizsgálata széles körű kutatási területté vált a pozitív pszichológiában, azonban az interakciókban való működésmódja továbbra is megválaszolandó kérdést jelent. Cél: Az áramlat-élmény dinamikájának kihívást jelentő, interakciós helyzetekben való kvantitatív vizsgálatának támogatására célunk a Flow Szinkronizáció Kérdőív (FSZK) kidolgozása. Módszerek: A mérőeszköz fejlesztése racionális és empirikus tesztszerkesztési hagyományokat is követ. A kérdőív kidolgozása az elméleti alapon létrehozott tételsor után négy empirikus vizsgálat során valósult meg, melyekben összesen 2077 felnőtt vett részt (két laboratóriumi kísérlet: N₁ = 60; N₂ = 100; két kérdőíves kutatás: N₃ = 358; N₄ = 1709). Eredmények: Az eredmények szerint a végső, 28-tételes mérőeszközt öt jól interpretálható faktor alkotja, melyek a közös feladatmegoldáshoz kapcsolódó flow-élményre, valamint a motivációs és koordinációs (feladat- és kapcsolatfókusz) aspektusokra vonatkoznak: 1. Hatékonyság és összehangoltság a partnerrel (12 tétel); 2. Bevonódás-élmény és koncentráció (5 tétel); 3. Motiváció és pozitív hatás a partnerre (3 tétel); 4. Motiváció és tanulás a személy számára (4 tétel); 5. Koordináció a partnerrel a tevékenység közben (4 tétel). A skálák belső konzisztenciája megfelelő. A kérdőív látszatérvényessége elfogadható, az áramlat-élményhez kapcsolódó konvergens validitása megfelelő, a skálák a flow-élmény faktoraival közepes mértékű együttjárást mutatnak. Következtetések: A FSZK kidolgozása hozzájárulhat a flow-szinkronizáció konstruktumának operacionalizálásához és a társas flow-élmények jövőbeni empirikus vizsgálatához. Abstract Theoretical background: The study of flow experience in different activities is a wide research area in positive psychology, though its mechanism in interactive situations is still unknown. Aim: To support the quantitative study of the dynamics of optimal experience in challenging, interactive activities, we intended to develop the Flow Synchronization Questionnaire (FSyQ). Methods: The development of this measure was based on both the rational and empirical test establishment traditions. After the first phase of rational test collection, we continued with four empirical studies to investigate the different versions of FSyQ. Altogether, 2077 adults participated in the studies (two laboratory studies: N₁ = 60; N₂ = 100; two survey studies: N₃ = 358; N₄ = 1709). Results: The final version of the measure contains 28 items and 5 latent factors that focus on the motivational and coordination (task- and relationship-focus) aspects of the experience: 1. Synchronization and effective cooperation with the partner (12 items); 2. Experience of engagement and concentration (5 items); 3. Motivation and positive impact on the partner (3 items); 4. Motivation and learning for the person (4 items); 5. Coordination with the partner during the activity (4 items). The internal consistencies of the scales are adequate. The face validity of the questionnaire is also satisfying, its convergent validity related to flow is appropriate, as the scales of FSyQ correlate moderately with the factors of flow. Conclusions: The development of the FSyQ can contribute to the operationalization of the concept of flow synchronization and the future empirical studies of flow in interactive activities.

A humán interakciók során szinkronizációs, koordinációs tendencia figyelhető meg, amely akár az élmények szintjén is megvalósulhat. Korábbi eredmények szerint a közösen végzett tevékenységekben intenzívebb áramlat élmény (flow) tapasztalható, mint egyedül. A jelenség működéséhez hozzájáruló tényezőket flow szinkronizációnak neveztük, amelynek mérésére kidolgoztuk a Flow Szinkronizáció Kérdőívet (FSZK). Jelen kutatás célja az FSZK pszichometriai jellemzőinek, a skálák belső megbízhatóságának és validitásának vizsgálata. A kutatás keresztmetszeti módon, különböző konstruktumokat (flow, a diádikus interakció sajátosságai, szorongás, éntudatosítás) vizsgáló kérdőívek segítségével történt, az adatfelvétel online felületen zajlott. A vizsgálatban 367 felnőtt vizsgálati személy vett részt (az életkor átlaga 28,5 év, SD =12,89 év). Az eredmények szerint az FSZK skáláinak belső megbízhatósága megfelelő, az ötfaktoros struktúra igazolt (χ²(336) = 857,27, p < 0,001, CMIN/df = 2,55, TLI = 0,900, CFI = 0,911, RMSEA = 0,065). A kérdőív kritériumvaliditása az elvártak szerint alakult: a flow állapottal, a diádikus interakció szubjektív élményeivel, a kíváncsisággal a konvergens validitást igazoló összefüggéseket kaptunk, míg az éntudatosítás, feszültség, szorongás faktoraitól és a düh tényezőitől különböző konstruktumnak bizonyult. Az eredmények szerint tehát az FSZK alkalmas a flow szinkronizáció konstruktumának megragadására, megbízható és érvényes mérésére. Human interactions can be described through synchronization and coordination tendencies, even in case of the subjective experiences. Earlier results suggest that in a common activity a more intense flow experience can be found, than in a solitary situation. We labelled the contributing factors to this phenomenon as flow synchronization, and developed the Flow Synchronization Questionnaire (FSyQ) for its measurement. The aim of the present study is the analysis of the psychometric characteristics of the Flow Synchronization Questionnaire: the reliability and validity of the scales. In this online, cross-sectional survey study we used different questionnaires about the constructs as criterion factors (flow, characteristics of dyadic interaction, anxiety, selfconsciousness). 367 adult participants took part in the research (M_age = 28.5 years, SD_age = 12.89 years). According to the results the internal consistency of the FSyQ scales are appropriate, and the five-factor structure is supported. (χ²(336) = 857.27, p < .001, CMIN/df = 2.55, TLI = .900, CFI = .911, RMSEA = .065). The criterion validity testing has the expected results: convergent validity was proved by the association between the FSyQ factors and flow, the subjective experiences of dyadic interaction, curiosity, and the discriminant validity was supported by their independence from self-consciousness, tension, anxiety and anger. The FSyQ might be an appropriate tool for the reliable and valid measurement of the flow synchronization dimensions.