How is online social media activity structured in the geographical space? Recent studies have shown that in spite of earlier visions about the “death of distance”, physical proximity is still a major factor in social tie formation and maintenance in virtual social networks. Yet, it is unclear, what are the characteristics of the distance dependence in online social networks. In order to explore this issue the complete network of the former major Hungarian online social network is analyzed. We find that the distance dependence is weaker for the online social network ties than what was found earlier for phone communication networks. For a further analysis we introduced a coarser granularity: We identified the settlements with the nodes of a network and assigned two kinds of weights to the links between them. When the weights are proportional to the number of contacts we observed weakly formed, but spatially based modules resemble to the borders of macro-regions, the highest level of regional administration in the country. If the weights are defined relative to an uncorrelated null model, the next level of administrative regions, counties are reflected.

The role of higher education in social and spatial mobility has attracted considerable attention. However, there are very few countrywide databases that follow the career paths of graduates from their place of birth, through their enrollment in university, and ultimately to their workplace. However, in Hungary, there is an excellent source maintained by the government’s Education Authority containing information on career tracks, which allows one to follow all students from their place of birth, through their choice of higher education institution, to their workplace. With the combination of gravity-like economic models and the proposed mobility network, this paper examines the mediating and retaining role of institutions. This paper also proposes how to calculate the added value of location and institution in salaries and how to use these values to explain mobility between locations. The paper also shows how economic inequities influence revealed application preferences through the asymmetry of the mobility network.

Az információs és kommunikációs technológiákon alapuló információcserében napjaink vezető platformjai az online közösségi hálók, melyek a felhasználóik számára a helytől független társadalmi élet lehetőségét nyújtják. A legutóbbi kutatások ugyanakkor arra utalnak, hogy a felhasználók és online barátaik valós világbeli földrajzi helyzete mégis meghatározó a hálózati topológia formálódásában. Az online közösségi hálók így vélhetően egyidejűleg tükrözik a kibertér és az offline földrajz jelenségeit. Jelen tanulmány az online közösségi hálók e kétarcúsága alapján azt vizsgálja, hogy az offline világ tényezői miként határozzák meg az online közösségek terjedését és aktivitását a lokális szinten. A 2000-es években vezető magyar online közösségi háló, az iWiW 2008-as települési szintű adatainak elemzésével arra mutatunk rá, hogy a felhasználói arány (a terjedést közelítő változó) pozitív összefüggésben van a településmérettel és a Budapesttől való földrajzi távolsággal. Másrészt viszont az átlagos kapcsolatszám (az aktivitást közelítő változó) a településmérettől függetlennek tűnik, és magasabb értékeket mutat az ország periferikus elhelyezkedésű térségeiben. Összességében a központhoz való földrajzi közelség serkentőleg hat az online közösségi hálók terjedésére, míg a bennük megmutatkozó aktivitás vélhetően független a távolságtól, sőt, talán a távolsággal arányosan nő az online platform késői életszakaszában.

A tanulmány célja bemutatni a hazai ipari tevékenység változását az átmenet időszakában a foglalkoztatás, az értékesítés és az exportértékesítés alapján. A termelés specializálódásának és térbeli változásának jellemzői miként követik a nemzetközi fejlődést és játszanak szerepet a centrum–periféria esetekben. Igazolni, hogy a magas jövedelmű régiók tolódnak a magas termelékenységet jelentő ágazati tevékenység felé, míg az alacsonyabb jövedelemmel rendelkező régiókban a munka-intenzív termelés felé.

Urban big data holds great potential for transforming the way cities are managed, providing insights that can optimize urban systems and improve quality of life. However, harnessing this potential requires overcoming significant challenges, particularly in developing countries like Iran. These challenges include insufficient infrastructure, fragmented data systems, financial constraints, and issues related to data privacy and security. This study aims to highlight the importance of urban big data in smart city management and identifies the key obstacles that must be addressed to enable its effective use. By understanding the unique challenges faced by cities in developing countries, this research aims to contribute to the development of strategies that can leverage urban big data for smarter, more sustainable cities.