A hátrányos helyzetű településeken élő lakosok egészségügyi ellátáshoz való jutása gyakran nehézségekbe ütközik a nagyszámú betöltetlen háziorvosi praxis eredményeként kialakuló ellátási hiány, az alacsony egészségtudatosság, valamint a fizikai távolság és egyéb akadályok miatt nehezen elérhető szakrendelők miatt. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat 2022 őszén indította el a Naszlady Attila Egészségfejlesztési Programot (Program) abból a célból, hogy hozzájáruljon a hátrányos helyzetű településeken élő lakosok egészségügyi ellátáshoz való jutásához.Jelen tanulmány célja a Program során igénybe vett leggyakoribb, szakellátás irányába tett beutalások és mintázatok (kardiológia, ultrahang, labor) azonosítása, egymást követő évek azonos időszakaiban (2023. március-május és 2024. március-május). További célként tűztük ki a telemedicinálisan támogatott egészségügyi tevékenységek portfóliójának megvalósítási folyamatának bemutatását, valamint az új típusú ellátási forma – a mobil, virtuális teleszakorvosi ellátás – kezdeti gyakorlati tapasztalatainak, ellátási kapacitásának és a Program fontosabb tanulságainak ismertetését. 2024 júliusában 35 településen biztosított a Program rendszeres, telemedicinális egészségügyi ellátást, közel 40 000 páciens egészségügyi ellátását támogatva. A 2023 márciusában indított Programban egy virtuális szakorvosi rendelő került kialakításra, amelyben teleszakorvosok (kardiológus, bőrgyógyász, pulmonológus és endokrinológus) segítik az alapvető diagnosztikai lehetőségek mellett az elsődleges ellátók, a háziorvosok és belgyógyászok tevékenységét, online és offline konzíliumok segítségével. Emellett két mobil ultrahang rendelőben elérhető ultrahang szakrendelés támogatja az ellátási folyamatot, a helyszínen elérhető labordiagnosztikai szolgáltatások mellett. A távkardiológus bevonásával felére csökkent a területi kardiológiai ellátás igénybevétele (11%-ról 5%-ra), az ultrahang-vizsgálatok pedig teljes mértékben kiválthatóvá váltak a mobil ultrahang rendelőben (5%-ról 0%-ra).A teleszakorvosi rendszer implementálása az egészségügyi ellátásba jelentős hozzáadott értékkel bírhat a betegellátás minőségének javítása érdekében. Emellett hozzájárulhat a területi egyenlőtlenségekből adódó ellátási nehézségek mérsékléséhez, valamint a területi szakrendelők indokolatlan beutalásainak csökkentéséhez. Kulcsszavak: mobil rendelő, telemedicina, virtuális konzultáció, hátrányos helyzetűek, távoli orvosi konzultáció, digitális egészségügy

Background/Objectives: Primary healthcare in Hungary faces acute physician shortages; in the Heves district, eight general practices are permanently vacant, leaving 11,191 residents without continuous care. In September 2025, the Hungarian Charity Service of the Order of Malta launched the Heves Haziorvosi Pilot (HHP), combining on-site nurse triage with remote telemedicine consultations. This study qualitatively evaluated its implementation and early operation. Methods: Three focus group discussions were held in two rounds, before and after implementation, with all 19 professionals delivering the programme (10 practice nurses, 4 general practitioners, 5 degreed professionals). Verbatim Hungarian transcripts were analysed in NVivo 15 (Lumivero, Denver, CO, USA) using the thematic analysis framework of Braun and Clarke with hybrid deductive-inductive coding by three independent researchers until full consensus. Results: Daily physician availability rose from approximately 2 to 8 h, and one remote physician concurrently supported four practices. Participants reported reduced professional isolation among nurses, longer and more focused consultations, and perceived, though unquantified, decreases in non-urgent ambulance use. Implementation was constrained by duplicate paper and digital documentation, patients’ limited familiarity with triage, and unresolved software interoperability and IT ergonomic problems. Conclusions: The hybrid model was perceived as operationally feasible; national scaling would require nursing curriculum reform, administrative simplification, interoperable medical software, and community health literacy programmes.

A Naszlady Attila Egészségfejlesztési Program keretében 2023. április.18 és 2024. december 20. között végzett telemedicina-alapú gyermekgyógyászati ellátás célja az egészségügyi egyenlőtlenségek csökkentése, az ellátáshoz való hozzáférés javítása és a prevenciós modellek bevezetése volt Magyarország hátrányos helyzetű térségeiben. A program során több mint 2470 gyermek vett részt telemedicinális vizsgálatokon, az esetek 49%-a akut problémákkal, melyek közül a szezonális vírusinfekciók (28,6%), a felső légúti fertőzések (6,4%) és a gyomor-bélrendszeri tünetek (9,1%) voltak a leggyakoribbak. Ezek az akut kórképek alapegészségügyi ellátás szinten telemedicinális módszerekkel, helyben biztonsággal elláthatónak bizonyultak. A diagnosztikai folyamatot digitális vizsgáló eszközök illetve Point of Care Testing automaták segítették, gyors és pontos diagnózist tettek lehetővé. Az egészségügyi adatokat a NetDoktor medikai rendszerbe való rögzítésével és az EESZT felületén receptírás és beutaló írása is lehetővé vált. Az összes vizsgált gyermek közül 46%-a krónikus panaszokkal érkezett a mobil rendelőkbe. Az elvégzett iskolai szűrés során a tanulók közel 40%-a esetében egészségügyi kockázati tényezők igazolódtak. Az elhízás, alultápláltság, hipertónia, viselkedés zavarok a leggyakoribb diagnózisok, melyek további telemedicinális távkonzultációkkal egészségügyi beavatkozást igényeltek, melyek 85% telemedicinálisan megoldható volt tapasztalataink szerint a diagnózis felállításától a kezelésen át a gondozásig. A program eredményei rávilágítottak a technológiai innováció és szakmapolitikai támogatás fontosságára és rámutatott arra, hogy a gyermekgyógyászati ellátás modernizációja és a telemedicina-alapú ellátás hatékony választ adhat a hátrányos helyzetű közösségek egészségügyi kihívásaira. A prevenciós tevékenységek bővítése és a telemedicina alkalmazása hatékony eszköz a krónikus betegségek kockázati tényezőinek és a figyelemzavarok korai felismerésére és kezelésére. Az eredmények alapján a telemedicina nemcsak a hagyományos csecsemő és gyermekorvosi és iskolaegészségügyi ellátás, hatékony kiegészítése, hanem fontos szerepet játszik a gyermekgyógyászat fenntarthatóságában.