This research has also confirmed that poultry meat is currently in its golden age, not only in our country but also globally. The beneficial physiological effects of poultry meat, its nutritional value (high protein content), and its role in modern nutrition and diets have made it the most popular and 'fashionable' meat product of our time. Healthiness as a megatrend has favoured the consumption of poultry meat, which has been consumed for decades, and is reflected in the growth in production, trade and consumption. The trend of environmental awareness has also pushed the meat market towards the consumption of poultry meat as it is one of the least environmentally intensive compared to other meat types. Poultry meat is the second most commonly consumed meat in the EU, but in some European countries, it has taken over the overall lead (e.g. Hungary, Cyprus, and the UK). Poultry is not only preferred for its healthiness and low environmental impact, it is also an easy, versatile, quick-to-prepare, cheap source of protein. These advantages are expected to lead to further growth in the future in terms of production, trade and consumption, China, the US, the EU and Brazil dominate the poultry sector.

The COVID-19 epidemic had an enormous impact on the entire world, including the Hungarian population. The situation was accompanied by numerous new restrictions, strict regulations, and their consequences had to be dealt with, which also affected the life of everyone. Therefore, it was considered that it would be worthwhile to assess the different reactions to this situation among the population, what effects the people had to face and whether there was a change in their lives. The opinions of respondents on different areas of life was surveyed, such as private life, changes in personal relationships, introduction of changes in workplace habits, and the effects on health and mental state. Also the survey intended to reveal newly developed good and bad habits. The survey method was a questionnaire-based survey, which was delivered to the respondents online (n=362). The results obtained from the sample were evaluated, subjected to descriptive statistical analysis, and then crosstabs were performed based on background variables (gender, age, educational attainment, occupation, and income) to present correlations. The results of the sample are not representative, but they properly represent and summarize the situation. A COVID-19 járvány óriási hatást gyakorolt az egész világra, azon belül a magyar lakosságra is. A kialakult helyzet rengeteg új korlátozással, szigorítással járt, és ennek következményeivel is meg kellett birkózni, amely az életmódunkra is hatással volt. Éppen ezért úgy gondoltuk, hogy érdemes lenne felmérni a lakosság körében, hogy ki hogyan reagált erre a kialakult helyzetre, milyen hatások érték, történt-e változás az életében. Az élet különböző területein vizsgáltuk meg a megkérdezettek véleményét, úgy, mint a magánélet, személyes kapcsolatok változása, munkahelyi szokások változásának bemutatása, valamint az egészségi és mentális állapotra gyakorolt hatások, de kíváncsiak voltunk az újonnan kialakult jó és rossz szokásokra egyaránt. A megkérdezés módszere kérdőíves felmérés volt, melyet online juttattunk el a megkérdezettekhez (n=362). A mintából kapott eredményeket kiértékeltük, leíró statisztikai elemzésnek vetettük alá, majd az összefüggések bemutatására kereszttáblás (crosstabs) vizsgálatot végeztünk el a háttérváltozók alapján (nem, az életkor, az iskolai végzettség, a foglalkozás, és a jövedelem). A minta eredményei nem reprezentatívak, de jól ábrázolják, összefoglalják a kialakult helyzetet.

A világ méztermelése évről évre folyamatosan növekszik, de a méztermelők és más érintettek világszerte és Európában is hasonló folyamatokkal és nehézségekkel néznek szembe, amelyek tönkreteszik a mézpiacot. Szükséges lenne a mézhamisítás visszaszorítása, a méhegészségügyi helyzet javítása, egy átfogó adatbázis és monitoring rendszer működtetése, valamint a méhészek széleskörű támogatása. A méhészeti ágazat fenntarthatóságának biztosításához szükséges lenne a jó mezőgazdasági gyakorlatok kialakítására és alkalmazására, és a biodiverzitás megőrzése érdekében ehhez kapcsolódó vidékfejlesztési programokra és intézkedésekre. Ha az ágazat stabilizálódik (Magyarországon, az EU-28-ban és világszerte), akkor elérhetővé válna a méhészet hosszú távú fenntarthatósága; ökológiai jelentőségének megőrzése, és a méztermelő országokban a vidék vidékmegtartó szerepe is erősödhetne. A tanulmány célja az EU és Magyarország méztermelésének és kereskedelmének feltérképezése releváns szakirodalom és statisztikák segítségével, valamint a mézpiac jelenlegi helyzetének, nehézségeinek és kihívásainak bemutatása. A piaci helyzet és az ágazati folyamatok elemzése után SWOT-mátrixot készítettünk, amely tartalmazza a méhészeti ágazat erősségeit, gyengeségeit, lehetőségeit és veszélyeit. Ezután javaslatokat tettünk a méhészeti ágazat jelenlegi helyzetének javítására.JEL-kód: M31

This research estimates public perceptions of corporate environmental responsibility and the use of clean energy in terms of how businesses exhibit environmentally sensitive behaviour through their operations and how clean energy is used within daily business operations. It carries out a large-scale survey among 100 participants, analyzing responses across various dimensions of corporate social responsibility, especially those relevant to environmental practices. The findings show that there is a high public expectation of business environmental responsibility, as 82% of the respondents regard it as very important for companies to undertake social responsibility activities. The same percentage (80%) feel it is essential that companies be liable for environmental damage. The same study also firmly focused on carbon emission reduction since 91% rated it somewhat or very important for companies to reduce their carbon emissions. On the other hand, a perception gap was indicated since 52% of the respondents strongly believed that companies genuinely care about their social and environmental impact. This contrasts with the 77% of participants publicly declaring support for corporations promising to reduce environmental degradation. On the use of clean energy, while the research does not give an explicit quantitative status of the practice by corporate entities, it generally creates a good case demonstrating popular support for such corporate initiatives. A 72% rated a firm's effort to reduce its carbon footprint as essential, representing a clear expectation of adopting clean energy within corporate operations. The study finds considerable public mandate for companies to engage in environmentally sensitive business practices, including using clean energy. It also calls for improving business environmental responsibility programs, better communication transparency, prioritizing clean energy, and using environmental initiatives to gain market advantage. The findings and recommendations carry significant implications for corporate strategy, public policy, and future research in corporate social responsibility and environmental sustainability.

A kutatásunk fő célja a hazai méhészeti ágazat piaci helyzetének és viszonyainak fogyasztók szemszögéből történő bemutatása. A méhészeti piac bemutatását azért tartottuk indokoltnak, mert az Európai Unió a világ második legnagyobb méztermelője, és az uniós rangsoron belül Magyarország a méztermelés volumenét tekintve előkelő helyet foglal el. Így a globális és uniós kereskedelmi változások, a piaci trendek, a fogyasztói szokások változása jelentős befolyásoló tényező a hazai viszonyokat illetően. A piaci helyzetet a kapcsolódó, releváns hazai és külföldi szakirodalom feldolgozásán keresztül kívánjuk bemutatni, és emellett statisztikai adatbázisokat is elemeztünk a kérdés vizsgálatához (az Európai Unió tagállami méhészeti programok adatszolgáltatása, KSH, OMME, Statista adatbázisa és jelentései). A magyar lakosság mézfogyasztása évről évre lassan növekvő tendenciát mutat, de még mindig nem érjük el az Európai Unió mézfogyasztási átlagát. A méz alapvető állati eredetű élelmiszerünk, számos előnyös tulajdonsággal rendelkezik, ezért a fogyasztói és vásárlási szokások vizsgálata fontos kérdés. A fogyasztói és vásárlási szokások felméréséhez a kérdőíves megkérdezés módszerét választottuk. A kutatásunk során arra kerestük a választ, hogy ma Magyarországon hogyan és milyen irányba változtak mézfogyasztási és mézvásárlási szokások, illetve van -e valamilyen eltérés regionálisan a megkérdezettek válaszai alapján. Az online kérdőív a marketing mix 4P-je alapján épült fel, ennek megfelelően voltak kérdéseink magára a termékre (méz), annak árára, beszerzési helyszínére, promóciós lehetőségeire és a mézfogyasztás módjára, gyakoriságára vonatkozóan is. A mintából kapott eredményeket kiértékeltük, leíró statisztikai elemzésnek vetettük alá, majd az összefüggések bemutatására irányuló vizsgálatot végeztünk el a háttérváltozók alapján, ezek között szerepelt a nem, az életkor, az iskolai végzettség, a település típus, és a megye. A válaszok kiértékelését az SPSS 22.0 adatelemző- és statisztikai program segítségével végeztük el. A minta eredményei nem reprezentatívak, de jól ábrázolják, összefoglalják a kialakult helyzetet.

Az egészség- és környezettudatossággal kapcsolatos tendenciákkal a fogyasztási szokások is változnak, különösen a hústermékek esetében. A húskészítmények fogyasztásával kapcsolatos egészségügyi, erkölcsi és etikai aggályok ismét a figyelem középpontjába helyezték a sertéshúst és a belőle készült termékeket, és - ahogyan az a múltban is történt - rávilágítottak azok "egészségtelenségére". E tanulmány célja, hogy összefoglalja a jelenlegi sertéshúsfogyasztási szokásokat, ismertesse az azokat befolyásoló tényezőket, és irányt mutasson a hazai és nemzetközi trendek elemzésével. A fogyasztási statisztikák elemzésén keresztül bemutatjuk, hogyan változott a sertéshúsfogyasztás az elmúlt években a különböző európai országokban és Magyarországon. A fogyasztási adatok mellett megvizsgáljuk a fogyasztást alakító vásárlási szokásokat, az online és offline vásárlás alakulását, valamint a termékpályát leginkább befolyásoló trendeket. A háztartások fogyasztásának elemzése mellett bemutatjuk a sertéshúsfogyasztás fő célcsoportjait is. Ezt követően a sertéshús marketingmixének jellemzői kerülnek meghatározásra, azaz a jellemző termékkategóriák, a márkaépítés, a helyettesítő termékek veszélye, az árviszonyok nemzeti és nemzetközi szinten, végül pedig a jellemző értékesítési csatornák is elemzésre kerülnek. Az elemzést követően tanulmányunk megállapította, hogy a sertéshús egy ízletes, sokféleképpen elkészíthető hús, amely az európai és a magyar konyha nélkülözhetetlen alapanyaga. A fogyasztói szokások változása jelentős hatással volt a sertéshús fogyasztására, mind környezeti, etikai, állatjóléti, az egészségtudatossággal összefüggésben, sőt vallási szempontból is.JEL-Kód: M31