The authors of the present study explored how ICT devices used in P.E. lessons determine psychomotor performance, perceived motivational climate, and motivation. The students were allowed to use ICT devices (smartphone, webpages, Facebook) during a four-week intervention. In the course of the research project aimed to assess the impact of the application of ICT devices on performance and motivation, the participants were divided into two test groups and one control group. The sample consisted of secondary school students including 21 males and 64 females with the Mage = 16.72 years. The results showed that in groups where ICT devices were used, performance (p = 0.04) and task orientation (p = 0.00) significantly improved. Meanwhile, in the group in which ICT devices were not used, the intervention resulted in improved performance (p = 0.00) and by the end of the project, this trend was coupled with increased Ego orientation (p = 0.00) and higher rate of amotivation (p = 0.04). It can be concluded that the use of ICT tools has a positive impact on performance and motivation.

A mesterséges intelligencia (MI) rohamos fejlődése az oktatás számos területét alakítja át, ugyanakkor a gyakorlatorientált pedagógusképzések – különösen a testnevelőtanár-képzés – esetében még kevéssé feltárt területnek számít. Egy hazai pilotkutatás keretében (n = 39) arra kerestük a választ, hogy a testnevelőtanár-képzésben részt vevő hallgatók milyen mértékben ismerik és használják az MI-eszközöket, és hogyan viszonyulnak azok alkalmazásához. Az eredmények azt mutatják, hogy a hallgatók MI-vel kapcsolatos ismeretei bővülnek, azonban a gyakorlati képzés során történő felhasználás továbbra is korlátozott. A kutatás rávilágít az MI pedagógiailag megalapozott integrációjának fontosságára, valamint az intézményi stratégiák és célzott oktatói támogatás szükségességére a testnevelőtanár-képzés területén.

Háttér és célkitűzések: Jelen tanulmányban azt vizsgálták a szerzők, hogy a testnevelésórai okostelefon-használat hogyan hat a pszichomotoros teljesítményre, az észlelt motivációs környezetre, valamint a motivációra. Egy négyhetes időtartamú intervenciós program keretében használhattak okostelefont a tanulók testnevelésórán. A kutatás célja annak felmérése volt, hogy az okostelefon-alkalmazás milyen hatást gyakorol a teljesítményre és a motivációra. Módszer: A kutatásban középiskolás tanulók vettek részt (n = 85). 21 fiú (24,7%) és 64 lány (75,3%), az átlagéletkoruk 16,7 év volt. A kutatás során a tanulók egy 12 tanórás projektben vettek részt, ahol a kísérleti 1 csoport okostelefont használhatott, míg a kísérleti 2 csoportban nem volt eszközhasználatra lehetőség. A vizsgálat során 20 m-es ingafutás teszttel (pszichomotoros, állóképességi teszt) vizsgálták a kutatók a teljesítmény változását, az Észlelt Motivációs Környezet a Sportban (Perceived Motivational Climate in Sport Quiestionnaire-2/PMCSQ-2) kérdőívvel az észlelt motivációs környezet alakulását, míg a motiváció változását a Sport Motivációs Skálával (Sport Motivational Scale/SMS). Eredmények: Az eredmények azt mutatják, hogy abban a csoportban, ahol okostelefont használtak a tanulók, jelentősen javult a teljesítményük, a tanulók az intervenció során egyre nagyobb távokat teljesítettek a futások alkalmával, illetve egyre hosszabb időt is választottak. A tanulók feladatorientációja, valamint az intrinzik motivációja is növekedett. Az okostelefont nem használó csoportban is javult a teljesítmény az intervenció hatására, ugyanakkor az volt tapasztalható, hogy az Ego (én) orientáció növekedett, illetve nőtt a motivációhiány is a projekt végére. Következtetések: Az eredmények alapján elmondható, hogy a testnevelés tanításában pozitív hatása van az eszközhasználatnak, növeli a tanulók teljesítményét, valamint motivációjukat.

A modern, 21. századi oktatás már nehezen választható el az információs és kommunikációs technológiák alkalmazásától (Maksimović & Lazić, 2023). Az új technológiák megjelenése és az oktatásba történő bevezetése hozzájárulhat a diákok tanulási tevékenységének támogatásához, akár iskolai, akár otthoni környezetben (Taylor & Sherin, 2013). A digitális technológia által kínált innovációk lehetőségként szolgálnak a testnevelés tanítási-tanulási folyamatának megújítására is, amely azonban nem valósítható meg felkészült, az IKT-eszközöket célszerűen alkalmazó testnevelő tanárok nélkül. Keresztmetszeti vizsgálatunk célja volt feltárni, hogy a mintánkban szereplő középiskolai testnevelő tanárok (n = 228) milyen módon és mértékben használnak IKT-eszközöket a tanítási-tanulási folyamatban, illetve hogyan viszonyulnak az IKT- eszközök testnevelés órai használatához. Az IKT-eszközök testnevelésbe történő eredményes integrációjának érdekében fontos a tanárok eszközhasználati sajátosságainak és nézeteinek feltárása, beazonosítása.

The diffusion of artificial intelligence (AI) is reshaping higher education, yet its integration into practice-oriented teacher education remains uneven. This cross-sectional study examined the AI-related attitudes, knowledge, usage habits, and prospective application intentions of pre-service physical education (PE) teachers in Hungary. Data were collected during the autumn semester of 2025/2026 using the MIATT 2024_rev online questionnaire across seven Hungarian universities offering PE teacher education (N = 416). Principal component analysis (PCA; KMO = 0.741; Bartlett’s test, p < 0.001) yielded two components—communicative–interpretive (PC1) and performance–developmental (PC2)—jointly accounting for 51.7% of the variance; internal consistency was acceptable (Cronbach’s α = 0.693). Respondents rated sport performance analysis (73.3%) as the most relevant pedagogical application of AI; only 7.7% expressed career-displacement concerns. Satisfaction with institutional AI provision was moderate (M = 2.85, SD = 0.85), and knowledge gaps (27.6%) and funding constraints (25.5%) emerged as principal barriers. Part-time and master’s-level students reported significantly greater interest in AI-related coursework than full-time and undivided programme counterparts (p < 0.001), and institutional satisfaction correlated positively with course interest (ρ = 0.192, p < 0.01). Overall, student receptivity outpaces perceived institutional provision, indicating a need for system-level AI integration in PE teacher education.