Teachers with poor neuroliteracy fail to distinguish scientific evidence from neuromyths (NM), which might lead to the implementation of pseudoscientific educational methods. The prevalence of NM and general knowledge about the brain (GKAB) among in-service and pre-service teachers has been assessed in multiple countries, but no such study has been performed in Hungary. The aims of this study were to (1) assess the neuroliteracy of pre-service teachers, (2) compare the results with those of previous studies and (3) analyze the factors influencing neuroliteracy. Our sample included 822 pre-service teachers from 12 Hungarian universities. We developed a survey including 10 NM and 13 GKAB statements, adapted from a widely used questionnaire. The average rate of incorrect answers to NM was 56.9%, whereas the average rate of correct answers to GKAB was 70.9%. Male gender and frequency of using Facebook as the primary information source about neuroscience were the only predictors of NM acceptance. In comparison with other studies, the Hungarian pre-service teachers had the second highest endorsement of NM. The most prevalent NM were linked to motor functions, which might be related to the widespread use and promotion of motor therapies in Hungary.

The authors of the present study explored how ICT devices used in P.E. lessons determine psychomotor performance, perceived motivational climate, and motivation. The students were allowed to use ICT devices (smartphone, webpages, Facebook) during a four-week intervention. In the course of the research project aimed to assess the impact of the application of ICT devices on performance and motivation, the participants were divided into two test groups and one control group. The sample consisted of secondary school students including 21 males and 64 females with the Mage = 16.72 years. The results showed that in groups where ICT devices were used, performance (p = 0.04) and task orientation (p = 0.00) significantly improved. Meanwhile, in the group in which ICT devices were not used, the intervention resulted in improved performance (p = 0.00) and by the end of the project, this trend was coupled with increased Ego orientation (p = 0.00) and higher rate of amotivation (p = 0.04). It can be concluded that the use of ICT tools has a positive impact on performance and motivation.

Soccer academies are responsible for the comprehensive development of young athletes, including formal education, living, and preparation for tournaments. Research on soccer youth development from the perspectives of coaches and parents of sports academy students has been limited. This study aimed to discover their perspectives on the key internal and external factors that influence the development of young soccer talents. Questionnaire data were collected from 79 coaches and 326 parents of U15 to U19 soccer players across eight soccer academies across four Central and Eastern European countries. The questionnaires presented 33 Likert-scale type questions organized around four dimensions to include internal factors, professional/sports factors, family/school factors, and other external factors. Independent sample t-tests were used to demonstrate the differences between sub-samples, and a stepwise discriminant analysis to highlight the major influential factors. The results indicate that both coaches and parents emphasize the importance of internal, professional/sports, and other external factors in soccer talent development. Coaches ranked cognitive (t=2.450, p=0.015), psychological (t=3.082, p=0.002), pedagogical (t=2.663, p=0.008) and moral role modeling (t=3.382, p=0.001) factors higher than parents. Parents gave higher priorities to the importance of the team’s results in the championship (t=-4.827, p=0.000), school results (t=-4.028, p=0.000), and financial support from family (t=-6.836, p=0.000). Overall, coaches’ beliefs focus upon professional conduct, expectations of the profession and the academy, while parents focus on supporting their children’s school and sports successes. Ongoing cooperation between parents and coaches is critical to bring positive changes in the development and long-term successes of young players.

Tanulmányunk egyrészt bemutatja, hogy az iskolai házi feladat témakörével foglalkozó nemzetközi szakirodalom milyen koncepciók mentén vizsgálja a házi feladat szerepét az tanulói eredményesség növelése, illetve az esélyegyenlőség biztosítása érdekében. Másrészt felvázoljuk, hogy a házi feladat kérdésköre hogyan jelenik meg a tanórán kívüli tanulás összefüggésében, valamint az otthon és az iskola viszonyrendszerében. A házi feladat iskolai tanulási környezetbe illesztését elsősorban az oktatási intézmények délutáni időszervezésének figyelembevétele, az ismeretek elmélyítését célzó tanórán kívüli feladatadás gyakorlata, valamint az otthoni tanulási környezet szerepe alapján tekintettük át. A Komplex Alapprogramban részt vevő általános iskolákban a házi feladat szerepére irányuló kutatásunk lehetővé tette, hogy feltárjuk az intézményvezetők, a pedagógusok és a szülők véleményét a házi feladat jelentőségéről, szerepéről, szankcionálásáról. Vizsgálatunk eredményei azt mutatják, hogy a Komplex Alapprogram házi feladat eltörlésére irányuló javaslata elindította és/vagy felerősítette a közös gondolkodást a házi feladat adásának gyakorlatáról. Kutatási szempontból érdekes helyzet adódott, ugyanis az intézmények olyan pedagógiai ajánlásokkal találkoztak, melyek követése vagy éppen korrekciója érdekében meg kellett erősíteniük, vagy esetenként ki kellett dolgozniuk szakmai álláspontjukat. Tanulmányunkban többek között bemutatjuk az intézmények eltérő reakcióit a pedagógiai módszertani fejlesztési program házi feladat adást érintő ajánlásaira.

A 21. század kihívásai sokrétű feladatot rónak az oktatásra és a pedagógusokra, melyek érintik a testnevelés tanítását is. Az iskola mint oktatási-nevelési színtér nem tekinthető állandónak, folyamatosan változik a társadalmi, környezeti, valamint az oktatást érintő változásokkal együtt. Az infrastrukturális és tárgyi feltételek szorosan kapcsolódnak a testnevelés tanításához, befolyásolják annak színvonalát is. A létesítményhelyzettel kapcsolatos felmérések száma korlátozott, az átfogó, több szempontú adatgyűjtés, valamint a széles körű elemzések száma alacsonynak mondható. A téma ugyanakkor fontos, hiszen a testnevelés-tanítás gyakorlatában és a „közvélekedésben” is úgy van jelen a kérdés, hogy alapvető fontosságú az infrastruktúra a testnevelés tanításához. Ez esetenként mintegy feltételként vagy korlátozó tényezőként is megjelenik a tantárgy tanításával kapcsolatban. A tanulmány emiatt helyzetfeltáró jelleggel készült, elemzi az iskolák teremellátottságának kérdését, célja bemutatni, hogy milyen infrastrukturális helyzet jellemzi az iskolákat, valamint létesítményhiány esetében milyen helyszíneken valósul meg a testnevelés óra. Az eredmények alapján elmondható, hogy az iskolák harmadában nem jelentett gondot a mindennapos testnevelés bevezetése, valamint a sportcélú létesítményeken kívül számos egyéb helyszínnel pótolják az esetlegesen felmerül létesítményhiányt.

Háttér és célkitűzések: Jelen tanulmányban azt vizsgálták a szerzők, hogy a testnevelésórai okostelefon-használat hogyan hat a pszichomotoros teljesítményre, az észlelt motivációs környezetre, valamint a motivációra. Egy négyhetes időtartamú intervenciós program keretében használhattak okostelefont a tanulók testnevelésórán. A kutatás célja annak felmérése volt, hogy az okostelefon-alkalmazás milyen hatást gyakorol a teljesítményre és a motivációra. Módszer: A kutatásban középiskolás tanulók vettek részt (n = 85). 21 fiú (24,7%) és 64 lány (75,3%), az átlagéletkoruk 16,7 év volt. A kutatás során a tanulók egy 12 tanórás projektben vettek részt, ahol a kísérleti 1 csoport okostelefont használhatott, míg a kísérleti 2 csoportban nem volt eszközhasználatra lehetőség. A vizsgálat során 20 m-es ingafutás teszttel (pszichomotoros, állóképességi teszt) vizsgálták a kutatók a teljesítmény változását, az Észlelt Motivációs Környezet a Sportban (Perceived Motivational Climate in Sport Quiestionnaire-2/PMCSQ-2) kérdőívvel az észlelt motivációs környezet alakulását, míg a motiváció változását a Sport Motivációs Skálával (Sport Motivational Scale/SMS). Eredmények: Az eredmények azt mutatják, hogy abban a csoportban, ahol okostelefont használtak a tanulók, jelentősen javult a teljesítményük, a tanulók az intervenció során egyre nagyobb távokat teljesítettek a futások alkalmával, illetve egyre hosszabb időt is választottak. A tanulók feladatorientációja, valamint az intrinzik motivációja is növekedett. Az okostelefont nem használó csoportban is javult a teljesítmény az intervenció hatására, ugyanakkor az volt tapasztalható, hogy az Ego (én) orientáció növekedett, illetve nőtt a motivációhiány is a projekt végére. Következtetések: Az eredmények alapján elmondható, hogy a testnevelés tanításában pozitív hatása van az eszközhasználatnak, növeli a tanulók teljesítményét, valamint motivációjukat.