Erika Koppányné Szabó

Erika Koppányné Szabó

Auto-generated profile, based on publicly available information

Erika Koppányné Szabó

Magyar Agár-és Élettudományi Egyetem

Research Focus & Metrics

Academic Career Length

6Years (2021-Present)

(Calculated once Scilit publication data is synced: current year − year of first publication + 1)

Representative Publications

View All Publications
29 June 2022 in Journal of Food Science and Technology
Verified
Journal Article
Open access
PDF file
KTKrisztina Takács
Krisztina Takács
ESErika E. Szabó
Erika E. Szabó
ANAndrás Nagy
András Nagy
ZCZsuzsanna Cserhalmi
Zsuzsanna Cserhalmi
JFJános Falusi
János Falusi
ÉGÉva Gelencsér
Éva Gelencsér
Kunitz (KTI) and Bowman-Birk (BBI) trypsin inhibitors were characterized in soybean seeds. Cultivars having KTI/BBI (Pannónia Kincse, PK) or lacking KTI (Aries; Hilario; Bahia) were assessed with well-characterized soybean varieties having Ti-a or ti types of KTI mobility. The TIA values of Pannónia Kincse (9.8 ± 0.48 mg/g) were not significantly different (p ≤ 0.05) from Ti-a samples (10.07 ± 1.86 mg/g), while of Aires, Bahia, Hilario (6.19 ± 1.89) were identical (p ≤ 0.05) with ti samples (6.63 ± 1.99). Radiofrequency heat treatment (RF) decreased TIA values (p ≤ 0.05) at ≥ 100 °C. However, in the traditional soybean variety, the RF at 110 °C was more effective in eliminating the residual KTI activity. The remaining or the disapperaing bioactive form of trypsin inhibitors were succesfully characterized by the means of a standardized in vitro digestion model. It showed that residual BBI-originated trypsin inhibitor activity was in the stomach even after RF at 110 °C, whereas its chymotrypsin inhibitor activity was not detectable at all. Although PK and KTI null types of soybean seeds still required an energy-saving, gentle heat treatment to inactive the trypsin inhibitors before using them as food or feed, the physicochemical properties and processing quality of soybean products were protected, improved.

30 September 2023 in Élelmiszervizsgálati Közlemények
Verified
Journal Article
Open access
PDF file
ZMZsuzsa Mednyánszky
Zsuzsa Mednyánszky
MCMariann Csóka
Mariann Csóka
ESErika Koppányné Szabó
Erika Koppányné Szabó
Kutatásaink során arra kerestük a választ, hogy a növényi fehérjékkel pótolhatjuk-e az állati fehérjéket, a kisebb ökológiai lábnyommal rendelkező növénytermesztés kiválthatja-e valamilyen mértékben az állattenyésztést. Ehhez olyan növényi nyersanyagokat választottunk (fehér quinoa, háromszínű quinoa, édes csillagfürt, keserű csillagfürt, amaránt), amelyek aminosav összetételük alapján a húsfehérjék pótlására, illetve növényi fehérjék komplettálására alkalmasak lehetnek. Elsőként meghatároztuk és összehasonlítottuk a minták összes aminosav tartalmát egymással, valamint a FAO/WHO referencia fehérjével. Ezt követően kiszámoltuk az esszenciális aminosavak mennyisége alapján az aminosav értékeket (AAS). Ez a hányados meghatározza az adott fehérjét felépítő aminosavak relatív hiányosságait a referencia fehérje aminosav tartalmához képest. Ebből a szakirodalomban található emészthetőségi hányados (D%) segítségével kiszámítottuk a minták PDCAAS (fehérje emészthetőséggel korrigált aminosav érték) értékét. Következő lépésként pedig a napi referenciaérték (Daily Reference Value, DRV%) segítségével értékeltük, hogy az elfogyasztani kívánt élelmiszer fehérjetartalma milyen mértékben fedezi a napi fehérjeszükségletet. Eredményeink arra utalnak, hogy a vizsgált növények mind fehérjetartalmuk, mind aminosav összetételük alapján alternatív fehérjeforrásként alkalmazhatóak a humán táplálkozásban, így helyettesítve az állati fehérjéket csökkenthetik az élelmiszer-előállítás ökológiai lábnyomát.

31 December 2021 in Élelmiszervizsgálati Közlemények
Verified
Journal Article
Closed access
ESErika Koppányné Szabó
Erika Koppányné Szabó
KTKrisztina Takács
Krisztina Takács

31 December 2021 in Élelmiszervizsgálati Közlemények
Verified
Journal Article
Closed access
ESErika Koppányné Szabó
Erika Koppányné Szabó
KTKrisztina Takács
Krisztina Takács
By 2050, 9.8 billion people are projected to live on Earth, which means that we need to double our current food production to keep pace with such a large population increase. In addition, rising greenhouse gas emissions and the associated climate change are placing a significant strain on the planet’s ability to sustain itself. However, in order to increase the quantity of proteins of plant origin, it is necessary to increase crop production areas, harvesting frequencies and the quantity of crops produced. Unfortunately, the optimization of these factors is already very close to the available maximum in the current situation. The developed cultivation systems and maximum utilization of the soil power leads to very serious environmental problems, soil destruction, loss of biodiversity and serious environmental pollution through the transport of the produced plant raw materials. This poses a serious challenge to food security and further increases the risk of hunger. There is therefore a need for agricultural practices that can lead to the cultivation of food and feed crops that have better sustainability indicators and are more resilient to climate change, which can be used to safely produce health-promoting feeds, as well as novel and value-added foods. Within this group, a particular problem is presented by the protein supply of the population, as currently about one billion people do not have adequate protein intake. However, conventional protein sources are not sufficient to meet growing protein needs. As mentioned above, food and feed proteins are based on plant proteins. In recent years, a prominent role has been played by the research into alternative proteins and the mapping of their positive and negative properties. Among alternative proteins, special attention has been paid to various yeasts, fungi, bacteria, algae, singe cell proteins (SCPs) and insects. In this paper, we focus on the presentation of algae, particularly microalgae, which are of paramount importance not only because of their significant protein content and favorable amino acid composition, but also because they are also sources of many valuable molecules, such as polyunsaturated fatty acids, pigments, antioxidants, drugs and other biologically active compounds. It is important to learn about microalgae biomass in order to be able to develop innovative health food products.

29 June 2023 in Élelmiszervizsgálati Közlemények
Verified
Journal Article
Open access
PDF file
ESErika Koppányné Szabó
Erika Koppányné Szabó
AJAnna Janosi
Anna Janosi
Becslések szerint a világ népessége 2050-re meghaladja a 9 milliárdot [1]. Ez a hatalmas mértékű népességnövekedés megköveteli tőlünk, hogy a jelenlegi élelmiszertermelésünket legalább kétszeresére növeljük [2]. Emellett azonban az tapasztalható, hogy a globális felmelegedés hatására világszerte fokozatosan csökkennek az élelmiszertermelésre használt mezőgazdasági területek [3]. Az egyre súlyosabb mértékű nyersanyaghiány miatt jelentős kutatások folynak, az alternatív fehérjeforrásként a takarmányozásban, valamint az élelmiszeriparban felhasználható növények, állatok, feltérképezése céljából. A számos lehetőség közül a rovarok alkalmazása jelentős figyelmet kap [4].Az ehető rovarokat a világ számos részén fogyasztják hagyományosan, amely potenciálisan hozzájárulhat a világ élelmezésbiztonságához. Becslések szerint legalább 2 milliárd ember fogyaszt rendszeresen rovarokat [5], nemcsak tápértékük, hanem az ízük miatt is. Különösen a fejlett országokban, elsősorban a nyugati társadalmakban azonban a rovarokat ritkán fogyasztják, hiszen ezt kulturálisan nem tartják megfelelőnek [6]. A fogyasztói megítélés azonban megváltoztatható.A rovarok megfelelő energia- és fehérjetartalmú, jó aminosav- és zsírsavprofilú, valamint számos mikrotápanyagot, például rezet tartalmazó élelmiszernek számítanak. Egyesek kiemelkedő vas-, magnézium-, mangán-, foszfor-, szelén- és cink-, valamint riboflavin, pantoténsav, biotin, tartalommal rendelkeznek [7]. A táplálkozási állapotot közvetlenül javító tulajdonságok mellett a rovarok a környezetre is pozitív hatással vannak. Fontos szerepet játszanak a hulladékok biológiai lebontásában és beporzóként a növények szaporodásában. Ezen túlmenően magas a takarmány átalakítási hatásfokuk és tenyésztésük kevésbé függ a termőföldtől, mint a hagyományos állattartás esetében, amely erőforrás-takarékos élelmiszer és takarmány előállítását teszi lehetővé. Emellett ki kell emelni, hogy kevesebb üvegházhatású gázt termelnek és lényegesen kevesebb vizet használnak, mint a hagyományos állattartás. Az ehető rovarok tenyésztésének és fogyasztásának növelése hatással van a gazdasági és társadalmi viszonyokra. A rovarok gyűjtése és termesztése minimális technikai vagy tőke-ráfordítással végezhető, így a társadalom legszegényebb tagjainak is lehetőséget ad a jövedelemszerzésre [8].