Nikoletta Németh

Nikoletta Németh

Auto-generated profile, based on publicly available information

Nikoletta Németh

Alexandre Lamfalussy Faculty of Economics, University of Sopron, Sopron, Hungary

Research Focus & Metrics

Representative Publications

View All Publications
26 September 2025 in Discover Sustainability
Verified
Journal Article
Open access
PDF file
KCKhouloud Challouf
Khouloud Challouf
AAAbdelkarim walid Alhloul
Abdelkarim walid Alhloul
NNNikoletta Nemeth
Nikoletta Nemeth
The Fourth Industrial Revolution, or Industry 4.0 (I4.0), is transforming industrial passages globally through the leverage of digital technologies, such as artificial intelligence (AI), machine learning (ML), big data analytics (BDA), blockchain, and the Internet of Things (IoT). I4.0 has increased global competition and heightened the demand for sustainable supply chain solutions. Green Supply Chain Management (GSCM) has taken on a strategic imperative, evolving from a mere aspect of corporate social responsibility to assume the role of a key enabler of environmental, as well as economic, resilience. This present study seeks to close an important research gap: the lack of in-depth reviews that link various Industry 4.0 technologies with environmental sustainability implications in the realm of supply chain management. A two-phased methodological procedure was followed, integrating bibliometric analysis and structured text analysis. Out of 1962 peer-reviewed documents downloaded from Scopus and Web of Science, 49 highly cited papers were chosen for detailed qualitative analysis. VOSviewer and Biblioshiny were among the tools used to map keyword co-occurrence, co-citation networks, and thematic clusters. The findings show that digital technologies such as IoT, digital twins, blockchain, AI, and cloud computing are key enablers for waste reduction, emissions control, traceability, reverse logistics, and circular economy (CE) activities. The study identifies the key implementation challenges such as integration complexity, lack of digital skills, and high costs. This research stands as the first study to combine structured text analysis with bibliometric mapping through Scopus and WoS databases for a systematic investigation of Industry 4.0 technologies in Green Supply Chain Management. The research establishes an original analytical framework that links digital innovation to sustainable supply chain performance, helping academic researchers and industry professionals.

1 January 2022 in Gazdaság és Társadalom
Verified
Journal Article
Open access
PDF file
NNNikoletta Németh
Nikoletta Németh
KMKatalin Mészáros
Katalin Mészáros
A Nyugat-dunántúli régióra kiterjedő kutatásunk Zala megye háztartásaira vonatkozó adatait kiemelve azt vizsgáltuk, hogy a háztartások település-típusonkénti elhelyezkedése, a háztartások jellege, az egy háztartáshoz tartozó személyek száma mennyire befolyásolja az egyes hulladékok gyűjtésének módját. Online és személyes kérőívünket 240 fő töltötte ki a fiatal- és középgenerációból Zala megyében. Összhangban a korábbi kutatási iránnyal (Győr-Moson-Sopron és Vas megyék vonatkozásában), a Zala megyei háztartások vizsgálatához is három kérdést határoztunk meg: Kérdőíves kutatásunk eredményeként az várjuk, hogy a lakóhely és a lakás típusa, a háztartás mérete nagyobb mértékben befolyásolja a szelektív hulladékgyűjtési hajlandóságot, mint a megkérdezettek neme, életkora vagy iskolai végzettsége. A szelektív hulladékgyűjtés a műanyag, az üveg, a papír, és a veszélyes hulladékok esetén; míg a komposztálás a konyhai és kerti hulladékok esetén a legelterjedtebb. A szelektíven nem gyűjtők indokai között elsősorban az infrastruktúra és a helyhiány, míg ösztönzésben a házhoz menő szállítás megvalósítása a legjellemzőbb válasz.

1 January 2022 in Gazdaság és Társadalom
Verified
Journal Article
Open access
PDF file
ANAndrás Náhlik
András Náhlik
FPFruzsina Magda Pankotay
Fruzsina Magda Pankotay
NNNikoletta Németh
Nikoletta Németh
The ratio of plastic waste, especially plastic packaging, within waste is big. To address this issue, the European Union has developed a plastics strategy that it expects Member States to adopt. The EU’s waste policy models are known as the Waste Hierarchy and the Circular Economy Model, which both deal with plastics. Waste management efficiency differs among the Member States. Unfortunately, Hungary ranks among the states with the worse results. This thesis aims to define the situation at the EU and the Hungarian level. The investigation utilized primary and secondary sources. The primary sources focused mainly on Hungary and comprised in-depth interviews with nine relevant Hungarian actors in the plastic waste industry, researchers, specialists from public and private companies, and an Austrian researcher. The interviews allowed for comparisons between the countries. According to the respondents, the Hungarian situation is underdeveloped. Hungary has developed nearly the same infrastructure level as Western Europe, but Hungarian attitudes about recycling differ vastly from Western European attitudes. Developing an effective plastic recycling system requires changing behaviour first. Concerning the recycling infrastructure in Hungary, only a few improvements are needed to include certain types of plastic (e.g., PET bottles) that are not currently recycled.

1 January 2021 in Gazdaság és Társadalom
Verified
Journal Article
Open access
NNNikoletta Németh
Nikoletta Németh
KMKatalin Mészáros
Katalin Mészáros
A hulladék a fogyasztói társadalom „terméke”. A kommunális hulladék a teljes hulladék (ami EU-s szinten évente 2,5 milliárd tonna) 8,2%-át teszi ki (europarl.europa.eu). A hulladék mennyiségének növekedése veszélyezteti nemcsak a természeti, de a társadalmi környezetet, valamint a fenntarthatóságot is, így törekedni kell a hulladék mennyiségének csökkentésére. A lakosság körében ennek alapja a szelektív hulladékgyűjtés, ami a hulladék újrahasznosításával csökkenti a pazarló anyag- és energiafelhasználást, hozzájárul a környezetvédelemhez és a körkörös gazdaság kialakulásához.Kutatásunk célja, hogy feltérképezzük Győr-Moson-Sopron megyében a lakosság szelektív hulladékgyűjtéssel kapcsolatos attitűdjét, a meghatározó tényezőket, a szelektíven gyűjtött hulladékok fajtáit, külön vizsgálva az egyes hulladéktípusok lakossági gyűjtési technikáit, valamint a lakosság újrahasznosítási hajlandóságát.

1 January 2019 in Gazdaság és Társadalom
Verified
Journal Article
Open access
KMKatalin Mészáros
Katalin Mészáros
NNNikoletta Németh
Nikoletta Németh
JKJudit Pakainé Kováts
Judit Pakainé Kováts
A rövid értékesítési láncok közül az egyik leggyakrabban alkalmazott forma a mezőgazdasági termelők és kézművesek számára a termelői piac. Magyarországon az elmúlt években, a kedvező jogszabályi változások következtében, gombamód kezdtek elterjedni a termelői piacok. 2018-ban a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara nyilvántartása alapján 292 termelői piacot regisztráltak. A termelői piacok lehetőséget teremtenek az adott város és 40 km-es vonzáskörzetében, kivétel a főváros, gazdálkodók által előállított, de el nem fogyasztott termékek értékesítésére, így a helyi jellegzetességek lakossággal és turistákkal történő megismertetésére is (a fővárosra megengedőbb szabályok vonatkoznak). A termelői piacok kommunikációs tevékenysége a legtöbb esetben ad hoc jellegű, ezért a kutatásunk célkitűzése, hogy feltárjuk az integrált marketingkommunikáció fontosságát. Kutatásunk során Vas megyében 30 helyi termelőt kérdeztünk meg személyes mélyinterjú formájában, a helyi termelői piacok kommunikációs tevékenységével kapcsolatban. A mélyinterjús vizsgálatunk rávilágított arra, hogy a helyi termelői piacok marketingkommunikációs tevékenységében szükséges az egységes arculati elemek kidolgozása, a nyomtatott reklám-, az eladásösztönző-, az esemény- és élménymarketinggel illetve az interaktív marketinggel kapcsolatos eszközök széles körű alkalmazása, valamint a hagyományos szájreklám.