2 September 2006 in Euphytica
1 January 2022 in Gazdaság és Társadalom
A Nyugat-dunántúli régióra kiterjedő kutatásunk Zala megye háztartásaira vonatkozó adatait kiemelve azt vizsgáltuk, hogy a háztartások település-típusonkénti elhelyezkedése, a háztartások jellege, az egy háztartáshoz tartozó személyek száma mennyire befolyásolja az egyes hulladékok gyűjtésének módját. Online és személyes kérőívünket 240 fő töltötte ki a fiatal- és középgenerációból Zala megyében. Összhangban a korábbi kutatási iránnyal (Győr-Moson-Sopron és Vas megyék vonatkozásában), a Zala megyei háztartások vizsgálatához is három kérdést határoztunk meg: Kérdőíves kutatásunk eredményeként az várjuk, hogy a lakóhely és a lakás típusa, a háztartás mérete nagyobb mértékben befolyásolja a szelektív hulladékgyűjtési hajlandóságot, mint a megkérdezettek neme, életkora vagy iskolai végzettsége. A szelektív hulladékgyűjtés a műanyag, az üveg, a papír, és a veszélyes hulladékok esetén; míg a komposztálás a konyhai és kerti hulladékok esetén a legelterjedtebb. A szelektíven nem gyűjtők indokai között elsősorban az infrastruktúra és a helyhiány, míg ösztönzésben a házhoz menő szállítás megvalósítása a legjellemzőbb válasz.
1 January 2022 in Gazdaság és Társadalom
A neuromarketing a 2000-es évektől jelent meg, mint a marketingkutatás új iránya és az elmúlt években a technológiai fejlődésnek köszönhetően szerepe egyre inkább felerősödött. A neuromarketing a hagyományos kvalitatív és kvantitatív kutatási módszereket nem helyettesíti, hanem a marketingkutatási folyamatban kiegészítő szerepet tölt be. A neuromarketing a vásárlói, fogyasztói döntési folyamatokban a tudatalatti motivációk, preferenciák és érzések megismerésére irányul a rendelkezésre álló technológiai eszközök segítségével. A neuromarketing-kutatások módszerei közül a legismertebbek az fMRI (funkcionális mágneses rezonanciavizsgálat), az EEG (elektroenkefalográfia), az Eyetracking (szemkövetés), a GSR (galvanikus bőrreakció) és az arcolvasó rendszer. A tanulmány a neuromarketing szakirodalmi áttekintése, melyben kifejtésre kerülnek az egyes neuromarketing-kutatások során alkalmazható eszközök és kutatások eredményei.
1 January 2019 in Gazdaság és Társadalom
A rövid értékesítési láncok közül az egyik leggyakrabban alkalmazott forma a mezőgazdasági termelők és kézművesek számára a termelői piac. Magyarországon az elmúlt években, a kedvező jogszabályi változások következtében, gombamód kezdtek elterjedni a termelői piacok. 2018-ban a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara nyilvántartása alapján 292 termelői piacot regisztráltak. A termelői piacok lehetőséget teremtenek az adott város és 40 km-es vonzáskörzetében, kivétel a főváros, gazdálkodók által előállított, de el nem fogyasztott termékek értékesítésére, így a helyi jellegzetességek lakossággal és turistákkal történő megismertetésére is (a fővárosra megengedőbb szabályok vonatkoznak). A termelői piacok kommunikációs tevékenysége a legtöbb esetben ad hoc jellegű, ezért a kutatásunk célkitűzése, hogy feltárjuk az integrált marketingkommunikáció fontosságát. Kutatásunk során Vas megyében 30 helyi termelőt kérdeztünk meg személyes mélyinterjú formájában, a helyi termelői piacok kommunikációs tevékenységével kapcsolatban. A mélyinterjús vizsgálatunk rávilágított arra, hogy a helyi termelői piacok marketingkommunikációs tevékenységében szükséges az egységes arculati elemek kidolgozása, a nyomtatott reklám-, az eladásösztönző-, az esemény- és élménymarketinggel illetve az interaktív marketinggel kapcsolatos eszközök széles körű alkalmazása, valamint a hagyományos szájreklám.
4 November 2025 in Marketing & Menedzsment
A tanulmány célja Tanulmányunk célja összegezni azokat a személyes jellemzőket és környezeti hatásokat, amelyek meghatározzák a közszolgálati drónokkal kapcsolatos lakossági attitűdöket. A témában fellelhető nemzetközi kutatási eredményeket, és a módszertani szakirodalmat áttekintve adtuk meg azon környezeti hatásokat és egyéni tényezőket, amelyek vizsgálata elvezethet a lakosság drónokkal szembeni attitűdjének megértéséhez. Két kiemelt hatás, a felhasználási terület és a biztonságérzet, tekintetében pilot jelleggel vizsgálatot végeztünk a Nyugat-dunántúli lakosság körében, érintve a nemek és generációk közötti különbségeket. Alkalmazott módszertan Az alkalmazott módszertan szekunder és primer, kvantitatív online kérdőíves megkérdezés, ahol a válaszadók száma 502 fő volt. Az adatfelvétel 2023. szeptember-október történt. A minta reprezentálja a régió lakosságát nem és a vizsgált generációs csoportok szerint a KSH adatoknak megfelelően. A statisztikai módszerek közül kereszttábla elemzéseket, variancianalízist, főkomponens elemzést és faktorelemzést használtunk. Legfontosabb eredmények Tanulmányunkban összegeztük azokat a személyes jellemzőket és környezeti hatásokat, amelyek meghatározzák a közszolgálati drónokkal kapcsolatos lakossági attitűdöket. Primer kutatásunkból a környezeti hatásmodellben felvázolt tényezők közül a felhasználási területet (személytelen környezeti elem) és a biztonságérzetet (személyes jellemző) emeltük ki. A lakossági vélemények mentén különbséget tettünk bűnmegelőzési és mentési alkalmazási területek között és megállapítottuk, hogy a mentési alkalmazási módokat a válaszadók kevésbé értékelik nagyra a drónhasználat hasznosságának szempontjából. Generációk tekintetében a középgenerációk és a nők támogatóbbnak bizonyultak a drónalkalmazást illetően. Gyakorlati javaslatok Az egyes felhasználási területeket kapcsán jelentkező elvárt hasznosság és az ahhoz tartozó szervezetek által biztosított drónfelhasználási hatékonyság megítélése közötti különbségek arra utalnak, hogy lakossági szemléletformálás szükséges és elvárt a közcélú drónok alkalmazása során. Köszönetnyilvánítás: Jelen publikáció a TKP2021-NVA-13 azonosítószámú projekt keretében az Innovációs és Technológiai Minisztérium (jogutód: Kulturális és Innovációs Minisztérium) Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alapból nyújtott támogatásával, a TKP2021-NVA pályázati program finanszírozásában valósult meg.
1 January 2020 in Gazdaság és Társadalom
A turizmus Magyarországon 2019-ben csúcseredményeket ért el. A KSH adatbázisa alapján a kereskedelmi szálláshelyeken a vendégek száma 12,8 millió, a vendégéjszakák száma 31,3 millió volt. A belföldi turisták 15,6 millió, a külföldi turisták 15,7 millió vendégéjszakát töltöttek el Magyarországon. A COVID-19 világjárvány gyors terjedésének következtében 2020 márciusában Magyarország lezárta a határait, mely a külföldi és belföldi turizmust egyaránt jelentősen érintette. Az utazási korlátozások feloldásával 2020 nyarán robbanásszerűen megnövekedett elsősorban a belföldi utazások száma. Kutatásunkban a magyar fogyasztók üdülési, nyaralási preferenciáit hasonlítjuk össze 2019-ben és 2020-ban, mely lehetőséget nyújt arra, hogy összevessük a COVID-19 előtti és az első hullám utáni utazási szokások.