Napjainkban komoly igényként jelentkezik, hogy a nyomon követett személyek, gép- és harcjárművek, robotok geolokációs adatain túl harcképességüket, egészségügyi adataikat, aszemély és a technikai eszközök készleteinek feltöltöttségét is közel valós időben nyomonlehessen követni. A jövő erőkövető hálózataiban várhatóan már megvalósulhatnaka szenzorhálózatokból kinyert adatok eszközeszköz közötti automatizált információcseréje.Kutatásomban vizsgálom az elsődlegesen egészségügyi adatok monitorozását végzőszenzorhálózatokból érkező adatok becsatornázási lehetőségeit, kiemelt figyelmet fordítva az IEEE 802.15.4 szabványú Zigbee eljárásra.A kutatás az emberi erőforrások minisztériuma únkp-18-3-IV-NKE-27 kódszámú Új NemzetiKiválóság Programjának támogatásával készült.
This study aims to provide a comprehensive overview of unmanned aircraft systems (UAS) encompassing both civilian and military application in contemporary operations, emphasising their potential impact on future advancements. Through an in-depth analysis, we examine the current state-of-the-art UAS technologies, their applications, and evaluate their efficiency in various sectors. Furthermore, this research offers insights into the potential trajectories and challenges that may arise as drone technology continues to evolve and integrate into our daily lives.
A légi forgalom növekedése fokozott terhelést ró a légi forgalmi irányítókra, miközben egyre több emberre lenne szükség. A hagyományos képzési módszerek nem mindig alkalmasak a jelöltek beválásának és képzési előmenetelének objektív mérésére, feltételezésünk szerint a beválás egyik kulcsa az egyén teljesítőképessége fokozott igénybevétel mellett. Kutatásunkban XR-alapú szimulációval és humánteljesítmény-diagnosztikai mérésekkel vizsgáltuk többek között a stressz és a teljesítmény összefüggéseit. Az eredmények ígéretesek, de a módszer szélesebb körű bevezetéséhez további, nagyobb mintán végzett vizsgálatokra van szükség.
A pilóta nélküli légi járműveket (UAV) egyre szélesebb körben alkalmazzák mind a katonai, mind pedig a polgári szférában. Az orosz–ukrán háború bebizonyította ezen eszközök létjogosultságát, különösen a rakétahordozó jellegű támadásokban, és kulcsszerepet fognak betölteni a jövőbeni háborúkban mint különleges harci mód. A szerzők összegzik a rakétahordozó támadási művelet irányítási és vezérlési eljárásait, bemutatják az irányító- és vezérlőrendszer hagyományos tervezési megoldásait, ezt követően pedig elemzik a jellegzetes rajtámadás irányítási és vezérlési módszereit a megfelelő jellemzők figyelembevételével, és kitérnek a hagyományos tervezési módszerek korlátjaira. A cikk az intelligens integrált irányítási és vezérlési tervezés előnyeire koncentrál a hagyományos tervezési ötletekkel szemben. Összegzi az általánosan alkalmazott integrált irányítási és vezérléstervezési módszereket és azok felhasználásait, valamint feltárja az integrált irányító- és vezérlőrendszerhez megfelelő rakétahordozó kooperatív támadási stratégiáját. Megvizsgálja a rakétahordozók irányításának és vezérlésének kihívásait, és feltárja azokat a problémákat, amelyek a jövőben további kutatásra érdemesek. A rakéták irányítási és vezérlési módszereinek összefoglalása hozzájárul az innovatív kutatáshoz ezen a területen, ami elősegíti a pilóta nélküli rajtámadási technológia fejlődését.
Napjainkban egyre inkább teret nyernek a különböző digitális platformok bevonásai bizonyos kompetenciák fejlesztése és fenntartása céljából. A mai rohanó világban elengedhetetlen, hogy lépést tartsunk olyan korszerű technikákkal és kiképzési formákkal, amelyek segíthetik az adott fegyvernemet, hogy modernebb, költséghatékonyabb és biztonságosabb módon támogassák a képzést. A különböző szimulációs rendszereken alapuló technológiák a 21. században egyre inkább utat törnek maguknak, ami számos tudományterület ugrásszerű fejlődését tette lehetővé. Az ezen tudományterületekben rejlő potenciálok kiaknázása nélkül napjainkban már nem lehet lépést tartani a modern társadalommal és ezzel párhuzamosan a modern haderővel. Megvizsgálva a jelenlegi fejlődési ütemet mind hardveres, mind szoftveres viszonylatban azt találjuk, hogy alig 1-2 évente megkétszereződhet az aktuális fejlettségi szint, emiatt a téma folyamatos és alapos követése elengedhetetlen.Kulcsszavak: 360°-os kamera, hatékonyság, AS-350B, helikopter, 3D modell