Monika Mária Váradi

Monika Mária Váradi

Auto-generated profile, based on publicly available information

Monika Mária Váradi

Institute for Regional Studies, HUN-REN Centre for Economic and Regional Studies, Tóth Kálmán u. 4, 1097 Budapest, Hungary

Research Focus & Metrics

Academic Career Length

24Years (2003-Present)

(Calculated once Scilit publication data is synced: current year − year of first publication + 1)

Representative Publications

View All Publications
20 November 2017 in Tijdschrift Voor Economische En Sociale Geografie
Verified
Journal Article
Closed access
PDF file
TVTünde Virág
Tünde Virág
MVMonika Mária Váradi
Monika Mária Váradi

6 January 2024 in Horticulturae
Verified
Journal Article
Open access
PDF file
JLJózsef Lennert
József Lennert
KKKatalin Kovács
Katalin Kovács
BKBálint Koós
Bálint Koós
NSNigel Swain
Nigel Swain
CBCsaba Bálint
Csaba Bálint
AKAndras Donat Kovacs
Andras Donat Kovacs
This paper aims to analyze comprehensively the climate exposure, sensitivity, perception, adaptive capacity, vulnerability, and resilience of the Hungarian agricultural sector, particularly focusing on fruit, vegetable, and grape producers. Four distinct Hungarian case studies were examined, representing different regions with diverse environmental and socioeconomic conditions. The research combined quantitative and qualitative methods, including statistical and GIS analysis of climate, agricultural, and socioeconomic data, as well as field research and semi-structured interviews. The study investigated exposure, sensitivity, perception, and adaptation, leading to the identification of key components and influencing factors. Qualitative research revealed that farms operating in geographically close proximity, in the same regulatory and support environment, can have different adaptive capacities. In the current state of the adaptation process, the extent to which farmers can rely on supportive professional networks and seek out and adopt new practices is crucial. Field experience suggests that without a strong and supportive producer organization (extension network), farmers may prefer to resort to extensification (afforestation) to mitigate production risks. From a development policy perspective, it is worthwhile to present good practices and provide information on possible adaptation techniques through existing local sectoral organizations.

26 August 2020 in Tér és Társadalom
Verified
Journal Article
Open access
PDF file
MVMonika Mária Váradi
Monika Mária Váradi
A tanulmány a mobilitás, immobilitás nemzetközi szakirodalmáról kíván (egy óhatatlanul szelektív, töredékes) áttekintést nyújtani, annak érdekében, hogy keresse a kapcsolódási pontokat a magyarországi vidéken zajló (im)mobilitási folyamatok értelmezése, valamint az új mobilitási paradigma képviselői és az immobilitás kutatói által kínált fogalmi és szemléleti keret között. Az új mobilitási paradigma talán legfontosabb vonása a mobilitás holisztikus megértésének igénye, valamint mobilitás és immobilitás relacionális szemlélete, ami átfordítható empirikus kérdésekké és projektekké a vidékkutatásokban. A magyarországi hátrányos helyzetű vidéki terekben is egyszerre vannak jelen a mobilitás különböző formái, s az emberek életében is egymást feltételezi mobilitás és immobilitás, és e sokszínű folyamatok együttesen formálják, alakítják át a vidék arculatát, a lokális társadalmakat. Az emberek között egyenlőtlenül oszlanak meg mobilitás és immobilitás esélyei és lehetőségei, s ez az egyenlőtlenség szorosan összefügg az (im)mobilitást szabályozó, ellenőrző és korlátozó rezsimek működésével. Tim Cresswell szerint a mobilitás egyidejűleg foglalja magába a fizikai mozgást, a mozgás reprezentációit és gyakorlatait, amelyek együttesen hozzák létre a mobilitás különböző korokban és terekben uralkodó együttállásait, amelyek maguk után vonják a mobilitás politikáit is, amelyek egyben az immobilitás politikái is. Részint a mobilitási fordulatra, a mobilitással szembeni elfogultságra adott reakció ként, részint a migrációkutatás régi adósságát törlesztve fordult a kutatói figyelem az immobilitás felé, különös hangsúllyal a vidéki terekre, amelyet a migráció/mobilitás kutatói gyakran az elmaradottsággal, mozdulatlansággal azonosítanak. A tanulmány Jørgen Carling, Hein de Haas és Kerilyn Schewel aspiráció és képesség modellje alapján mutatja be az (önkéntes, kényszerű, elfogadó) immobilitás (ideál)típusait, és Schewel nyomán az immobilitást tápláló, fenntartó tényezőket is. Az (im)mobilitáshoz kapcsolódó reprezentációk, jelentések, értelmezések különböző perspektívákból igen eltérőek lehetnek, s ezért alapvető kutatói feladat annak feltárása, hogy az (im)mobilitás milyen jelentéseket hordoz az érintettek számára, s ezek miként függenek össze az életkor, társadalmi nem, osztályhelyzet, etnikai, nemzeti, vallási hovatartozás, egészségi állapot mentén tapasztalható egyenlőtlenségekkel.

12 January 2025 in Tér és Társadalom
Verified
Journal Article
Open access
PDF file
JLJózsef Lennert
József Lennert
BKBálint Koós
Bálint Koós
CBCsaba Bálint
Csaba Bálint
EHEszter Hamza
Eszter Hamza
GKGabor Kiraly
Gabor Kiraly
MVMonika Mária Váradi
Monika Mária Váradi
A mezőgazdasági szektor klímasérülékenysége kiemelkedően magas, különösen a szőlő-, gyümölcs- és zöldségtermesztés ágazataiban. Az éghajlati adaptációt számos nemzetközi és hazai szakpolitikai stratégia prioritásként kezeli. Tanulmányunkban egységes elméleti keretrendszert kívánunk kialakítani, amely lehetővé teszi a klímasérülékenység komplex értelmezését. A kutatás célja a szőlő-, gyümölcs- és zöldségtermesztők klímasérülékenységének elemzése négy hazai mintaterületen, a kitettség, érzékenység és adaptációs képesség vizsgálatán keresztül; a gazdálkodók klímaváltozással kapcsolatos percepciójának bemutatása; a gazdálkodók által használt jó adaptációs gyakorlatok feltárása; a kitettség, az érzékenység, percepció és adaptációs képesség területi különbségeit befolyásoló környezeti, társadalmi és gazdasági tényezők azonosítása. A vizsgálat kvalitatív (félig strukturált interjúk) és kvantitatív (sérülékenységi mutatók számítása) módszereket alkalmazott. Az eredmények alapján a gazdálkodók egyöntetűen érzékelték az éghajlatváltozás negatív hatásait, bár percepciójuk részben eltért a mért adatoktól. A gazdák számos adaptációs gyakorlatot alkalmaznak, az innovatív módszerek különösen a magas társadalmi tőkével és erős hálózatokkal rendelkező területeken terjedtek gyorsan. A sikeres alkalmazkodás nem kizárt sem a magas éghajlati kitettség, sem a kedvezőtlen társadalmi-gazdasági körülmények mellett. Az elszigeteltség ösztönzőleg hathat az adaptációra, de a legrosszabb helyzetben lévő perifériákon az alapvető források és képességek hiánya miatt az alkalmazkodás ellehetetlenülhet.

12 January 2025 in Tér és Társadalom
Verified
Journal Article
Open access
PDF file
BKBálint Koós
Bálint Koós
KKKatalin Kovács
Katalin Kovács
MVMonika Mária Váradi
Monika Mária Váradi
EHEszter Hamza
Eszter Hamza
A magyar mezőgazdaság az utóbbi másfél évtizedben dinamikus átalakuláson ment át, amely az ágazat szinte minden jellemzőjét érinti. A folyamat hátterében számos tényező húzódik meg: a globalizálódó árupiacoktól a támogatáspolitikán át a klímaváltozásig. Mindezen tényezők közvetlenül vagy közvetve hatást gyakorolnak az ágazat munkaerőigényére, annak minőségi, mennyiségi és időbeli jellemzőinek alakulására. Míg a klíma változását és a munkaerőhiányt a tudományos kutatások külön vizsgálják, mi arra teszünk kísérletet, hogy összekapcsoljuk őket. A tanulmány első részében a releváns nemzetközi szakirodalom eredményeit mutatjuk be, amelyet Kapcsolt Államigazgatási Paneladatok elemzése követ. A paneladatokon végzett klaszteranalízis alapján országos szinten válik láthatóvá a mezőgazdaság főbb munkavállalói csoportjait érintő átrendeződés (2008–2017). A folyamat szélsőséges polarizációként jellemezhető, a főállású foglalkoztattak mellett az alkalmi munkások csoportja mutatott rendkívüli bővülést, amelyet a határozott idejű (idényjelleggel) foglalkoztatottak számának csökkenése kísért. Az alkalmi munkavállalók köre is élesen elkülönülő csoportokra tagolható: markáns réteget alkotnak a gyakorlatilag egész évben alkalmi munkából élők, valamint azok, akik csupán rövidebb ideig foglalkoztatott, ténylegesen alkalmi munkavállalók, és akik sok tekintetben kiszorították a határozott idejű szerződéssel foglalkoztatottakat. Ezen munkaerőpiaci folyamatok és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás mögött meghúzódó okok feltárása érdekében kvalitatív kutatásokat végeztünk kertészeti, illetve szőlészeti ágazatokban dolgozó gazdálkodók körében Magyarország négy, eltérő mezőgazdasági jellemzőket mutató térségében, hogy feltárjuk alkalmazkodási stratégiáikat, a hétköznapok döntéseiből kirajzolódó gazdálkodói adaptációs irányokat, a döntések mögött meghúzódó megfontolásokat, szándékokat és korlátokat. A kvalitatív és kvantitatív kutatási eredmények egyaránt azt jelzik, hogy a hazai gazdálkodók a klímaváltozás jelentette termelési kockázatok növekedésének ellensúlyozására főként technikai, technológiai adaptációval válaszolnak, amely összekapcsolódik a munkaerőmegtakarítást jelentő gépesítéssel, emellett megfigyelhető egyfajta törekvés is az „alkalmas”, megbízható munkaerő egész éves, főállású foglalkoztatására. A klímaváltozás munkakörülményekre és munkatermelékenységre gyakorolt hatását a hazai gazdálkodók érzékelik, ám ezzel kapcsolatban egy „nem tudatos alkalmazkodásról” beszélhetünk (amelynek része a munkavégzés eltérő ütemezése, a gépesítés, az eszközök és módszerek fejlesztése, védőital biztosítása, a munkatempó rugalmas megválasztása stb.). Mindeközben érzékelhetően mérséklődik a munkaerőkínálat, feltételezésünk szerint többek között az egyre kedvezőtlenebbé váló munkakörülmények következtében.

30 July 2020 in Migration Letters
Verified
Journal Article
Closed access
ÁEÁgnes Erőss
Ágnes Erőss
MVMonika Mária Váradi
Monika Mária Váradi
DWDoris Wastl-Walter
Doris Wastl-Walter