Általánosan elfogadott nézet a tudományban, hogy találkozhatunk olyan kutatási kérdésekkel, amelyek egyetlen terület keretei között is megválaszolhatók, és léteznek olyanok is, amelyek szükségszerűen a tudományágak határterületeire vezetnek bennünket. A jelen kötet megszületését az a meggyőződés hívta életre, hogy a pénzügyi piacok reakcióinak megértése, a sport és a gazdaság kapcsolatának feltárása, valamint a nagy nemzetközi események társadalmi és gazdasági következményeinek elemzése éppen ilyen interdiszciplináris megközelítést igényel. Szakmai pályafutásom során mindig is két világ határán mozoghattam. Egyrészt a sport, annak gazdasági és társadalmi jelentősége, másrészt a statisztikai és ökonometriai módszerek alkalmazása egyaránt meghatározta kutatói érdeklődésemet. Korábbi élsportolói tapasztalataim révén testközelből tapasztalhattam meg, hogy egy-egy nemzetközi sportesemény milyen mély érzelmi és gazdasági hatásokat képes kiváltani, kutatóként pedig egyre inkább az a kérdés foglalkoztatott, hogy ezek a hatások miként mérhetők objektív, tudományosan megalapozott módszerekkel. E válasz keresésének folyamatában született meg első jelentős (Q1-es) nemzetközi publikációm „Information leakage in the football transfer market” címmel 2022-ben, mely tanulmány igazi áttörést jelentett addigi rövid akadémiai pályafutásom során. A European Sport Management Quarterly című nívós folyóiratban megjelent cikket azóta számos hazai- és nemzetközi, szintén magas presztízsű tanulmány követett, melyek közül érdemes kiemelni a jelen könyv szempontjából szempontjából szintén releváns, a Statisztikai Szemlében megjelent „Megasportesemények hatása a tőzsdei árfolyamokra” és a Közgazdasági Szemlében megjelent „Az európai uniós szankciók eseményhatás-elemzéssel történő vizsgálata” társszerzős tanulmányaimat. A három tanulmányban közös, hogy két, egymástól teljesen különböző területet vizsgál ugyanazzal a módszertannal, az eseményhatás-elemzéssel (Event Study Analysis, ESA). A módszer egyszerűsége és eleganciája okán elsőre meggyőzött arról, hogy a fent említett határterületek gyakorlati összekapcsolása korántsem lehetetlen küldetés: annak lehetősége ugyanis, hogy egy váratlan esemény, hír vagy bejelentés hatását a piacok azonnali reakcióján keresztül mérjük, a sportgazdaságban is számos területen alkalmazható. Már itt fontosnak tartom leszögezni, hogy az ESA ugyanakkor jóval több, mint egy szimpla statisztikai modellezési feladat. Olyan gondolkodási keretet kínál, amely az információ, a bizonytalanság és a piaci várakozások kapcsolatát helyezi a középpontba. A pénzügyi közgazdaságtan egyik legfontosabb felismerése, hogy a piacok folyamatosan értelmezik és árazzák az új információkat. A hatékony piacok hipotézise, Eugene Fama és követőinek munkássága, valamint az eseményhatáselemzés klasszikus kutatásai alapvetően formálták a modern pénzügyi gondolkodást. Az elmúlt évtizedekben azonban az ESA messze túlnőtt eredeti keretein. Napjainkban vállalati események, politikai döntések, szabályozási változások, járványok, természeti katasztrófák és megaesemények elemzésére egyaránt alkalmazzák, melyek közül számomra különösen izgalmas a megaesemények vizsgálata. A világkiállítások, az olimpiai játékok, a labdarúgó-világbajnokságok vagy más globális rendezvények egyszerre hordoznak gazdasági ígéreteket, politikai üzeneteket és társadalmi jelentőséget. Az ilyen eseményekhez kapcsolódó várakozások gyakran jelentős befektetői reakciókat váltanak ki, miközben a tényleges gazdasági eredmények sok esetben eltérnek az előzetes reményektől. Ez a kettősség – a várakozások és a realizálódó hatások közötti különbség – különösen termékeny kutatási területet biztosít az eseményhatás-elemzés számára. A könyv megírásának gondolata egy évtizednyi kutatómunka, oktatási tapasztalat és számos nemzetközi konferencia-részvétel eredményeként fogalmazódott meg. Az egyetemi oktatás során újra és újra azt tapasztaltam, hogy bár az eseményhatás-elemzés módszertana...