Fanni Bársony

Fanni Bársony

Auto-generated profile, based on publicly available information

Fanni Bársony

Budapesti Corvinus Egyetem Szociológia Doktori Iskola

Research Focus & Metrics

Academic Career Length

8Years (2019-Present)

(Calculated once Scilit publication data is synced: current year − year of first publication + 1)

Representative Publications

View All Publications
30 January 2020 in International Journal of Consumer Studies
Verified
Journal Article
Closed access
PDF file
ANAgnes Neulinger
Agnes Neulinger
FBFanni Bársony
Fanni Bársony
NGNatasha Gjorevska
Natasha Gjorevska
OLOrsolya Lazányi
Orsolya Lazányi
GPGyörgy Pataki
György Pataki
ATAnna Török
Anna Török

3 August 2019 in Quality & Quantity
Verified
Journal Article
Open access
PDF file
FBFanni Bársony
Fanni Bársony
GLGyörgy Lengyel
György Lengyel
ÉPÉva Perpék
Éva Perpék
By analysing experiences of a Civic Preference Forum organised for community gardeners in Hungary in 2017, our paper’s aim is twofold. We investigate if the Civic Preference Forum was an adequate format to enable discursive participation. Then we provide evidence on how this deliberative method can be applied on common-pool institution design gaining scientific knowledge about community gardening. Community gardeners, garden coordinators and experts were invited to the pilot Civic Preference Forum to share their experiences, problems, doubts, solutions, and opinions related to community gardening. First, the potential link between community gardening and deliberation is discussed and the method of Civic Preference Forum is introduced and placed among the deliberative and participative methods. Then by the lessons of the forum on community gardening it is demonstrated how the method can deliver insights for participants, decision-makers and academia. Participants’ preferences and wishes are analysed by applying and testing the criteria of discourse quality analysis. It is argued that the Civic Preference Forum fulfilled the criteria of equal and open discursive participation and the analytic dimensions of evaluating the discourse worked well in the case of a Civic Preference Forum. Enclave deliberations based on proximity may differ from collective identity-based ones in terms of composition and implications. The first may result intra-group discursive equality, while the second may provide inter-group equality. Beside the methodological findings, the explored positive and negative side effects and limitations of the methods, the forum delivered new scientific knowledge on community gardens as common-pool resources, which helps to better understand the mechanisms in community projects. We learned that community gardeners’ discourse was focused on such nodal themes as dependence and independence, monitoring and control, active and passive membership, equal and unequal participation, free riding and collective action, rules and norms of land cultivation and behaviour. Civic Preference Forum as a method enabled participants to clarify preferences, thematise problems and wishes as well as exchange ideas on possible solutions to them.

26 February 2020 in Tér és Társadalom
Verified
Journal Article
Open access
PDF file
FBFanni Bársony
Fanni Bársony
A városi közösségi kertek („community garden”) külföldön több évtizedes múltra tekintenek vissza, Magyarországon néhány éve terjedtek el. A közjavak (commons) és városi közjavak (urban commons) tudományos irodalma a kerteket az önszerveződő és a megosztás gyakorlatait előtérbe helyező közösségeknek egy új, egyre nagyobb társadalomtudományos érdeklődést kiváltó típusába sorolja. Tanulmányomban elsőként áttekintem, hogyan kapcsolódnak a kortárs közjószágkutatások a közjavakkal kapcsolatos hagyományos elméleti keretekhez és a kertek példáján keresztül megpróbálom igazolni a nemzetközi irodalomban tett megállapításokat. A magyarországi kertekről gyűjtött empirikus tudást a kertekben folytatott terepmunkára és a kertek működtetése kapcsán felmerülő problémákat feltáró csoportos interjúra alapozom. Arra keresem a választ, hogy milyen típusú közjavakként interpretálhatók a városi közösségi kertek, mi jellemzi a közösségeiket az erőforráshoz való viszonyt illetően, pontosan milyen erőforrás áll a közösségi kormányzás fókuszában, és milyen megosztáson alapuló gyakorlatot követnek a kertközösségek. Munkámmal egyik célom betekintést nyújtani a magyarországi kertközösségek működésébe, másik pedig a kertek példáján keresztül reflektálni a városi közjavakról zajló tudományos diskurzusra. A kertek külső, intézményes környezete, valamint a működtetésükkel kapcsolatban felmerülő belső problémák és gyakorlatok jó kiindulópontként szolgálnak a városi közjavakkal kapcsolatos koncepcionális kérdések feltárásához. Terepkutatásom azt igazolja, hogy a városi közjavak esetében nem elég arra koncentrálni, mi a közös erőforrás és mik a hozzáférés feltételei, a közjavakat az őket működtető közösséggel összefüggésben kell vizsgálni, és az erőforrás mibenlétére, a használók és haszonélvezők körére is mint változó kategóriákra érdemes tekinteni. A közjavak nemcsak a jószágok típusaként, hanem társadalmi gyakorlatként is felfoghatók, és a közösségek különbözhetnek abban, mennyire engednek a megosztás gyakorlatainak.

21 May 2020 in Tér és Társadalom
Verified
Journal Article
Open access
PDF file
OLOrsolya Lazányi
Orsolya Lazányi
TVTamas Veress
Tamas Veress
FBFanni Bársony
Fanni Bársony
Tanulmányunk célja a megosztás társadalmi jelentésének körüljárása a gazdaság szubsztantív és formális jelentései és a commoning fogalmának segítségével empirikus esetek alapján. Érvelésünk szerint fontos, hogy megkülönböztessük a kereskedelmi célú megosztás formáit azoktól a szükségletkielégítést célzó gyakorlatoktól, melyek célja és eszköze az emberek egymáshoz való kapcsolódása, egymás segítése, és ahol az egymás iránt érzett felelősség értékként jelenik meg. A megosztáson alapuló gazdaság tehát nem összekeverendő az általában rövid távú bérlés, szolgáltatás igénybevételét lehetővé tévő kereskedelmi, és végső soron profitmaximalizálást célzó platformokkal. A megosztás társadalmi jelentése alapján sokkal inkább a szubsztantív gazdaság dimenziójába esik, szemben a kereskedelmi célú megosztó platformokkal, melyek a formális gazdaság részei. A megosztás a commoning során is központi helyet foglal el, hiszen a résztvevők bizonyos erőforrásokat közösen hoznak létre, tartanak fenn és osztanak meg. A commoning a megosztásnál azonban tágabb jelentéstartalommal bír. Egyrészt a fogalom az erőforrások létrehozásán, fenntartásán túl magába fogalja azokat a társadalmi gyakorlatokat, amelyeket a résztvevők a szabályok kialakítására, monitorozására és az erőforrások felhasználására hoznak létre. Másrészt, a commoning gyakorlatokat mozgalmi szempontból vizsgáló szakirodalomban explicit politikai célként jelenik meg az önszerveződő kezdeményezéseknek a piaci mechanizmustól való függetlenségük ill. az arra való törekvésük. Érvelésünk szerint e jellemzők miatt a commoning elméleti keretén keresztül megvizsgálva jobb megértést kínál, hogy a megosztás milyen céllal van jelen a megosztáson alapuló kezdeményezésekben. Tanulmányunkban három empirikus eset segítségével, amelyekben valamilyen módon jelen van a megosztás arra keressük a választ, hogy az egyes esetek milyen jellemzőkkel bírnak, hogyan jelenik meg a megosztás és mennyiben tekinthetőek a commoning gyakorlatának. Vizsgálatunk rávilágított, hogy az egyes esetekben megfigyelhetünk olyan jellemzőket, amelyek a commoning gyakorlatához teszik hasonlatossá őket, ám színtiszta, a piaci mechanizmustól teljes mértékben független gyakorlat nincs a vizsgált esetek között, a kezdeményezések valamilyen mértékben interakcióbak kerülnek a piaccal.