Katalin Kälbli

Katalin Kälbli

Auto-generated profile, based on publicly available information

Katalin Kälbli

Eötvös Loránd Tudományegyetem

Research Focus & Metrics

Academic Career Length

6Years (2021-Present)

(Calculated once Scilit publication data is synced: current year − year of first publication + 1)

Representative Publications

View All Publications
15 March 2024 in Scandinavian Journal of Medicine & Science in Sports
Verified
Journal Article
Open access
LJLaura Joensuu
Laura Joensuu
TCTamás Csányi
Tamás Csányi
MHMikko Huhtiniemi
Mikko Huhtiniemi
KKKatalin Kälbi
Katalin Kälbi
JMJoão P. Magalhães
João P. Magalhães
TNthe FitBack Network
the FitBack Network
Background: Providing individual‐ and population‐level data on children's physical fitness (PF) is a crucial public health and education priority. However, few national fitness monitoring or surveillance systems are currently in practice internationally. We aim to summarize the current European PF monitoring and surveillance systems for school‐aged children and to provide experience‐based guidelines on how to design such systems.Methods: The FitBack network consists of experts from diverse backgrounds with the common interest to improve the accessibility of PF monitoring for young people globally. Through FitBack network, we identified and compared the national or regional PF monitoring and surveillance systems currently in operation across Europe. We formulated a 10‐step approach for designing and establishing one's own system, based on analysis of experienced strengths, weaknesses, opportunities, and threats to monitoring childhood fitness.Results: We identified a total of eight PF monitoring systems in Finland, France, Galicia of Spain, Hungary, Lithuania, Portugal, Serbia, and Slovenia. The FitBack network recommends the following steps for designing and establishing one's own system: (1) set up mission statements and aims, (2) involve stakeholders, (3) utilize scientific background, (4) governance structure, (5) ensure sufficient funding, (6) data management planning, (7) provide meaningful feedback, (8) conduct pilot testing, (9) plan implementation process, and (10) invest in communication with stakeholders.Conclusions: This study provides an updated overview of the best practices for school‐aged children's fitness monitoring and surveillance in Europe. Additionally, it offers a 10‐step approach to assist in the creation of similar systems in Europe or globally.

31 December 2023 in Magyar Pedagógia
Verified
Journal Article
Open access
PDF file
KKKatalin Kälbli
Katalin Kälbli
MKMónika Kaj
Mónika Kaj
JVJulianna Vig
Julianna Vig
BSBernadett Svraka
Bernadett Svraka
KRKinga Révész-Kiszela
Kinga Révész-Kiszela
TCTamás Csányi
Tamás Csányi
A neuromítoszok, vagyis téves idegtudományi elképzelések a mozgásfejlesztés és a motoros terápiák területén is problémát jelentenek. A megcáfolt fejlődéselméleteken vagy idegrendszeri működési mechanizmusok félreértelmezésén alapuló mozgásfejlesztési módszerek a gyermek különböző, nem motoros funkcióterületeinek (pl. kognitív funkciók, tanulási teljesítmény) javulását vetítik előre tudományos megalapozottság nélkül. Tanulmányunk célja a mozgással kapcsolatos neuromítoszok előfordulási gyakoriságának elemzése. Kérdőíves vizsgálatunkat a Magyar Neuroedukáció Kérdőívvel (MANEK, 2022) végeztük, mely 13 mozgással kapcsolatos állítást is magába foglalt. Vizsgálati mintánkat pedagógia szakos hallgatók (n=822 fő, életkoruk 29,65 ± 9,93 év), továbbá végzett pedagógusok (n=734 fő, életkoruk 48,05 ± 9,3 év) adták. A 13 állítás közül a hallgatók átlagosan 8 (Median=8, CI= 7,6-7,97), míg a végzett szakemberek átlagosan 10 (Median=10, CI= 9,34-9,66) valóságtartalmát ítélték meg helytelenül. A 13-ból 12 állítás esetén a gyakorló pedagógusok hibás válaszadási aránya volt magasabb. Mindkét almintában a következő neuromítosz volt a legelterjedtebb (helytelenül válaszolt a hallgatók 89,7%-a és végzett pedagógusok 95,8%-a): „A motoros és érzékelő/észlelő funkciók koordinációját igénylő gyakorlatok fejlesztik az olvasási és számolási készségeket”. A vizsgált neuromítoszok széleskörű elterjedtsége felhívja a figyelmet a tudományosan megalapozott ismeretek kommunikációjának szükségességére. E neuromítoszok olyan (mozgás)terápiás eljárások alkalmazását támogatják, melyek hatásossága erősen vitatott, jelentős anyagi és energiaráfordítást igényelnek, továbbá időt vesznek el a bizonyítottan fejlesztő eljárások alkalmazásától.

17 September 2021 in Iskolakultúra
Verified
Journal Article
Closed access
PDF file
LRLaszlo Revesz
Laszlo Revesz
KKKatalin Kälbli
Katalin Kälbli
ZVZoltán Vass
Zoltán Vass
TCTamás Csányi
Tamás Csányi
A 21. század kihívásai sokrétű feladatot rónak az oktatásra és a pedagógusokra, melyek érintik a testnevelés tanítását is. Az iskola mint oktatási-nevelési színtér nem tekinthető állandónak, folyamatosan változik a társadalmi, környezeti, valamint az oktatást érintő változásokkal együtt. Az infrastrukturális és tárgyi feltételek szorosan kapcsolódnak a testnevelés tanításához, befolyásolják annak színvonalát is. A létesítményhelyzettel kapcsolatos felmérések száma korlátozott, az átfogó, több szempontú adatgyűjtés, valamint a széles körű elemzések száma alacsonynak mondható. A téma ugyanakkor fontos, hiszen a testnevelés-tanítás gyakorlatában és a „közvélekedésben” is úgy van jelen a kérdés, hogy alapvető fontosságú az infrastruktúra a testnevelés tanításához. Ez esetenként mintegy feltételként vagy korlátozó tényezőként is megjelenik a tantárgy tanításával kapcsolatban. A tanulmány emiatt helyzetfeltáró jelleggel készült, elemzi az iskolák teremellátottságának kérdését, célja bemutatni, hogy milyen infrastrukturális helyzet jellemzi az iskolákat, valamint létesítményhiány esetében milyen helyszíneken valósul meg a testnevelés óra. Az eredmények alapján elmondható, hogy az iskolák harmadában nem jelentett gondot a mindennapos testnevelés bevezetése, valamint a sportcélú létesítményeken kívül számos egyéb helyszínnel pótolják az esetlegesen felmerül létesítményhiányt.