For the further development and more efficient operation of the sharing economy, a fast and inexpensive peer-to-peer payment system is an essential element. The aim of this study is to outline a prototype that ensures the automation and decentralization of processes through smart contracts without blockchain technology. The model has been built based on the narrative that a community currency created through smart contracts can promote genuine practices of sharing as opposed to the profit-oriented approach that most of the currently operating sharing economy platforms have. Features of the model, such as ease of use, high-speed transactions without transaction cost are benefits that can provide a more efficient alternative to the traditional or to the cryptocurrency-based centralized sharing economy platforms.

Extensive research has shown that urbanisation has a profound effect on the local climate system, leading to the formation of urban heat island. Exposure to urban heat islands poses a major health risk, and there is a growing body of literature recognising that urban population groups with particular demographic characteristics living in specific types of residential environments are disproportionately affected. By combining surface urban heat island data from the Global Surface Urban Heat Island Explorer with neighbourhood-level data on demographics and the type of housing, this study assesses disproportionate exposure to surface urban heat island intensity in the city of Győr, Hungary. Results of the study highlight the importance of targeted interventions for environmental justice, especially in areas characterised by housing estates, high population density and high ageing index.

A folyamatosan változó geopolitikai kihívások és az Európai Unió azokra adott – részben – energiapolitikai válaszai nagyban befolyásolják Magyarország energiapiacának alakulását. Tanulmányunk az EU hosszú távú klíma- és energiapolitikai céljai, valamint az orosz-ukrán háború miatt fellépő energiapolitikai kihívások tükrében az energiatermelés és -felhasználás alapvető mintázatainak alakulására, tendenciáinak feltárására fókuszál, valamint bemutatja Magyarország eddig elért eredményeit az energiaellátás biztonsága és fenntarthatósága területén. Célja, hogy az európai folyamatok kontextusában átfogó képet nyújtson a magyar energiapiacról. Írásunk az energiapolitikát érintő európai és hazai jogi aktusok feldolgozásán, valamint az elérhető legfrissebb Eurostat és KSH adatok elemzésén alapul. Eredményeink rámutatnak arra, hogy a primer energiafelhasználás, illetve egyes energiahordozók importjának csökkenése nem az energiahatékonyság javulásán, hanem a COVID-19 járvány okozta gazdasági visszaesésen és az orosz-ukrán háború nyomán kialakult energiaválság átvészelését szolgáló energiamegtakarításokon alapszik. Az új, ambiciózus EU-célkitűzések elérése továbbra is jelentős beruházásokat igényel az Európai Unió és Magyarország szintjén is.

A 2008-as gazdasági válságot követően megnőtt az érdeklődés az olyan üzleti modellek iránt, amelyek a szereplők közötti együttműködés alternatív formáit biztosítják. Ezzel egyidejűleg a környezetszennyezéssel kapcsolatos aggodalmak is felerősödtek és a környezeti szempontok gazdasági tevékenységekbe történő integrálása egyre fontosabbá vált. Erre válaszul jelentek meg többek között a közösségi gazdasági és a peer-to-peer fizetési rendszerek. A COVID-19 világjárvány hatásai a korábbi gazdasági válságokhoz képest is új kihívások elé állítják a gazdasági szereplőket, ami az alternatív útkeresési folyamatok ismételt előtérbe kerüléséhez vezethet. Az előttünk álló ökológiai problémák miatt azonban a járványt követően a korábbi gazdasági mechanizmusok helyreállításán túl a célnak egy az ökológiai lábnyom csökkentését elősegítő gazdasági modell kiépítésének kell lennie. Ebben a tanulmányban a szerzők célja egy újszerű megoldási koncepció elemeinek bemutatása, amely azon a hipotézisen alapul, hogy az intelligens szerződések révén létrehozott digitális közösségi valuta elősegítheti a megosztás valódi gyakorlatát, szemben a jelenleg működő sharing economy platformok profitorientált megközelítésével.