This page has only limited features, please log in for full access.
A boltok polcain elterjedtek a „mentes” élelmiszerek, úgymint az egészségtudatos táplálkozás fontos összetevői. A kutatásunk alapját képezi egy olyan lehetséges zöldségkonzerv piaci helyzetének és bevezetési lehetőségeinek elemzése, amely akár kielégítheti a fogyasztók só- és cukormentes étkezéshez fűződő igényeit. A szekunder adat- és információgyűjtéssel nyújtottunk alapot a további kutatásoknak. A primer kutatásnál három kvalitatív módszert alkalmaztunk, amely a netnográfiai vizsgálat, a szakértői interjú és a fókuszcsoportos kutatás volt. A netnográfia során az előzetesen összegyűjtött kulcsszavak alapján vizsgáltuk az interneten, főleg a közösségi oldalakon a fogyasztói igényeket a só- és cukormentes konzervekre vonatkozóan. A konzerviparban jártas szakértővel folytatott interjú során a konzervek sajátossága és a mentes konzervek jellemzőinek a megvitatása álláspontja volt a középpontban. A fókuszcsoportos kutatás pedig az egyetemisták elképzeléseit volt hivatott megismerni a konzervekről és azok vásárlóiról egyaránt. Többek között fényt derítettünk arra, hogy a mentes szóhoz a fogyasztók az egészség kifejezését társítják, azonban a mentesség hangsúlyozása hiányérzetet válthat ki. A mentes konzervek vizsgálata során arra jutottunk, hogy a fiatal, idejükkel spóroló, egészségtudatos fogyasztók alkothatják a célcsoportot. A célpiac miatt javasoljuk az online platformokon történő népszerűsítést, ahol akár edukációs kampányokat is ajánlott lenne alkalmazni.JEL-kódok: M31, Q13
Henrietta Mónika Boros; András Fehér. A só- és cukormentes táplálkozás kvalitatív vizsgálata a zöldségkonzervek piacán. Táplálkozásmarketing 2021, 8, 71 -82.
AMA StyleHenrietta Mónika Boros, András Fehér. A só- és cukormentes táplálkozás kvalitatív vizsgálata a zöldségkonzervek piacán. Táplálkozásmarketing. 2021; 8 (1):71-82.
Chicago/Turabian StyleHenrietta Mónika Boros; András Fehér. 2021. "A só- és cukormentes táplálkozás kvalitatív vizsgálata a zöldségkonzervek piacán." Táplálkozásmarketing 8, no. 1: 71-82.
Napjaink kereskedelemében egyre fontosabb szerepet játszanak az új, alternatív értékesítési formák, mint például a csomagküldés, a direktértékesítés, a telefon és az internet. Releváns szakirodalmak és statisztikai adatok bizonyítják az e-kereskedelem sikerességét hazai és nemzetközi szinteken. Célunk volt az online értékesítés egy olyan szegmensét feltérképezni, ahol az említett eredményesség még mérsékelten van jelen. Az online élelmiszer-vásárlás jelenleg még nem integrálódott a fogyasztók életébe olyan mértékben, mint más piacvezető termékkategóriák (ruhák, lábbelik). Primer kutatásunk során kvantitatív eljárásként kérdőíves felmérést bonyolítottunk le. A Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Karának 501 hallgatóját tudtuk sikeresen bevonni a nem reprezentatív felmérésbe, melynek során törekedtünk minél több kultúra és nemzet felkeresésére. Legfőbb célunk volt választ kapni arra a kérdésre, hogy mely tényezők húzódnak meg az online fogyasztói preferenciák kialakítása mögött a gyorsan mozgó fogyasztási cikkek (FMCG) termékkategóriájában. Ehhez primer kutatásunk során a Technológia Elfogadás Modelljét (TAM) alkalmaztuk. Likert-skála segítségével mértük fel a hallgatók álláspontját a témában. Az elemzés alapjául szolgáló 18 állítást Radka és Martin (2018) kutatásaiból kerültek adaptálásra. S megbízhatósági vizsgálatot követően faktorelemzést végeztünk. A változókat három-három faktorba tömörítettük. A feltáró faktorelemzést és az adatredukciót, szakmai értelmezhetőség szempontjából külön választottuk. Az egy-egy faktorba tartozó állításokon főkomponens analízist hajtottunk végre. Ezt követően klaszterelemzést végeztünk, amelynek során négy-négy klasztert alakítottunk ki a magyar és külföldi hallgatókra vonatkoztatva. Az a feltételezés, hogy az FMCG-n belül az online élelmiszer-vásárlással szemben tanúsított attitűd a magyar egyetemisták esetében zárkózottabb, a külföldi hallgatókkal szemben, beigazolódott. JEL besorolás: M31, Q13
Edina Piros; András Fehér. Egyetemi hallgatók online élelmiszer-vásárlói magatartás vizsgálata a TAM-modell alapján. Táplálkozásmarketing 2020, 7, 3 -19.
AMA StyleEdina Piros, András Fehér. Egyetemi hallgatók online élelmiszer-vásárlói magatartás vizsgálata a TAM-modell alapján. Táplálkozásmarketing. 2020; 7 (2):3-19.
Chicago/Turabian StyleEdina Piros; András Fehér. 2020. "Egyetemi hallgatók online élelmiszer-vásárlói magatartás vizsgálata a TAM-modell alapján." Táplálkozásmarketing 7, no. 2: 3-19.
Az energiaitalok nagy népszerűségnek örvendő termékek, amit jól bizonyít magasan szárnyaló piaci értékük is. Azonban az italokat övező megítélések gyakran szélsőséges formákban jelennek meg fogyasztói és szakértői körökben egyaránt. Kutatásunk célja kvalitatív módszerek segítségével közelebb kerülni a szakértői és fogyasztói meglátásokhoz. A vizsgálat három fő részből tevődött össze: az első egy netnográfiai vizsgálat volt, mely során sikeresen elkülönítettünk egymástól 3 online fogyasztói csoportot. Ezt követően az egyes csoportok tüzetesebb vizsgálata következett. Három tudományterület négy jeles képviselőjével készítettünk interjút, melyek során a kávé és az energiaital közötti különbségekről, valamint a szervezetre gyakorolt hatásaikról kérdeztünk. Ezt követően a fogyasztói oldal megvizsgálása következett két 8-8 fős fókuszcsoportos beszélgetésen keresztül. Az egyik csoport résztvevői az energiaitalok fogyasztását támogatók, a másik csoportban pedig az energiaitalok fogyasztását ellenzők. Mind a két beszélgetés egyforma körülmények között zajlott hasonló forgatókönyv alapján, mely számos kérdést valamint projektív technikákat alkalmazó feladatokat tartalmazott. A kutatás eredményei közé sorolható az a megállapítás miszerint az energiaitalok megítélése számos egymásnak ellentmondó elemet tartalmaz, mégis a kutatás során a megkérdezettek, valamint a megismert szakirodalmi források is mind kihangsúlyozták a mértékletesség fontosságát. JEL besorolás: M31, Q13
Alexa Berencsi; András Fehér. Az energiaitalok fogyasztói és szakértői megítélésének kvalitatív elemzése. Táplálkozásmarketing 2020, 7, 51 -63.
AMA StyleAlexa Berencsi, András Fehér. Az energiaitalok fogyasztói és szakértői megítélésének kvalitatív elemzése. Táplálkozásmarketing. 2020; 7 (2):51-63.
Chicago/Turabian StyleAlexa Berencsi; András Fehér. 2020. "Az energiaitalok fogyasztói és szakértői megítélésének kvalitatív elemzése." Táplálkozásmarketing 7, no. 2: 51-63.
A kutatásunk legfőbb célkitűzése az egészségvédő élelmiszerek szerepének elemzése a mindennapi táplálkozás során. A szekunder kutatás során hazai és külföldi releváns szakirodalmak segítségével vizsgáltuk az egészség és egészségmagatartás általánosságait és jellemzőit. Részletesen ismertettük az egészségi állapot hazai tendenciáit. Elemeztük a funkcionális élelmiszerek legfontosabb jellemzőit és a személyre szabott táplálkozás tényezőit. A szakirodalmi áttekintésre alapozott primer kutatásunk során online kérdőíves felmérést hajtottunk végre, amelynek során 231 főt kérdeztünk meg. A megkérdezésünk nem tekinthető reprezentatívnak, azonban a nemek aránya a mintasokaság összetételét illetően közel azonos a hazai lakosságra vonatkoztatva. A kérdőíves felmérés során vizsgáltuk az egészségvédő élelmiszer-kategóriák fogyasztási gyakoriságát, majd elemeztük a válaszadók megítélését az egészségvédő élelmiszerek tényleges egészségre gyakorolt hatását illetően. Felmértük az egészségvédő élelmiszerekkel kapcsolatos fogyasztói attitűdöket. Vizsgálat alá vontuk a lehetséges egészségügyi kockázatok és problémák megítélését a fogyasztók szemszögéből. Mértük a különböző egészségvédő tényezők befolyásoló szerepét a vásárlások során. Továbbá feltérképeztük a személyre szabott táplálkozással kapcsolatos programokban való részvételi szándékot. Eredményeink alapján kiderült, hogy az elemzés alá vont egészségvédő élelmiszerek jelentős részét heti 1-2 alkalommal fogyasztják a válaszadók. Megállapítható, hogy a megkérdezettek kevésbé tartják tudományosan megalapozottnak a vizsgált élelmiszer-kategóriákat. A válaszadóknál egyértelműen azonosítható a különféle egészségügyi problémákkal szembeni preventív magatartás. Azonban bizonytalanság is tapasztalható, hiszen nehezen tudják eldönteni a válaszadók, hogy amit tesznek a betegségek megelőzése érdekében, az elegendő-e vagy sem. Ebben a bizonytalan helyzetben kizárólag a témakörben járatos szakemberek nyújthatnak számukra tényleges segítséget. JEL besorolás: M31
Dorka T. Nagy-Pető; András Fehér; Zoltán Szakály. Az egészségvédő élelmiszerekkel kapcsolatos fogyasztói attitűdök vizsgálata. Táplálkozásmarketing 2020, 7, 39 -55.
AMA StyleDorka T. Nagy-Pető, András Fehér, Zoltán Szakály. Az egészségvédő élelmiszerekkel kapcsolatos fogyasztói attitűdök vizsgálata. Táplálkozásmarketing. 2020; 7 (1):39-55.
Chicago/Turabian StyleDorka T. Nagy-Pető; András Fehér; Zoltán Szakály. 2020. "Az egészségvédő élelmiszerekkel kapcsolatos fogyasztói attitűdök vizsgálata." Táplálkozásmarketing 7, no. 1: 39-55.
Az egészségtudatos életmód és az egészségesnek vélt élelmiszerek fogyasztása globális és hazai értelemben is egyre jelentősebb szegmensként jelenik meg. A digitalizációnak köszönhetően új és újszerű lehetőségek széles tárháza áll a fogyasztó rendelkezésére a számára hasznos információk megszerzésére. A kutatásunkban a legfőbb célkitűzésünk, hogy felmérjük a digitalizáció hatásait az egészségtudatos élelmiszer-fogyasztás terén. Jelen cikkben egy netnográfiai megfigyelés segítségével vonjuk górcső alá a közösségi média egyes platformjait (Facebook, Instagram és Youtube) és vizsgáljuk az influenszerek szerepét az egészségtudatos élelmiszer-fogyasztás esetében. A szekunder kutatás során tisztáztuk az alapvető definíciókat és feltérképeztük a legfrissebb és közeljövőbeli trendeket. A primer kutatásnál a netnográfiai felmérést két szakaszban bonyolítottuk le (2018. szeptember, október és 2019. december). A cél a két szakasz megfigyelési eredményeinek összehasonlítása mellett a kutatás kiszélesítése volt. A megfigyelésünket kizárólag magyar nyelvű oldalakon hajtottuk végre. Elemeztük az egészséges táplálkozással kapcsolatos Facebook-oldalakat és -csoportokat. A vizsgált témakörrel (pl. „egészséges életmód” és „tudatos táplálkozás”) kapcsolatos kifejezéseknél az esetek többségében ugyanazokat az oldalakat azonosítottuk. Tehát egy adott oldal több keresőkifejezésnél is megjelent. A csoportoknál pedig jellemző, hogy a csoport létrehozói egyszerre 4-5 kulcsszót is megadnak a címben. Felmértük az egészségtudatos, „mentes” és növényi alapú táplálkozással kapcsolatos ékezetes és ékezet nélküli hashtagek említés-számát. A vizsgált hashtagek többségénél megállapítottuk azt a tendenciát, hogy azok ékezetes változatai az elmúlt egy évben nagyobb növekedést értek el, mint az ékezet nélküliek. Továbbá rendszereztük a Youtube-csatornával rendelkező magyar influenszereket. Az eredmények alapján kijelenthető, hogy hazánkban az egészséges táplálkozás és egészséges életmód témakörökben viszonylag kevés influenszer működtet nagyobb feliratkozószámmal rendelkező csatornát. Összességében elmondható, hogy a közösségi médiában az egészséges életmód említése komplex módon érvényesül, és kevésbé szűkíthető le csupán az egészségtudatos élelmiszer-fogyasztásra. JEL besorolás: M31
András Fehér; Noémi Dóra Farkas; Henrietta Mónika Boros; Miklós Véha; Zoltán Szakály. Az egészségtudatos élelmiszer-fogyasztás netnográfiai vizsgálata a digitális korban. Táplálkozásmarketing 2020, 7, 19 -38.
AMA StyleAndrás Fehér, Noémi Dóra Farkas, Henrietta Mónika Boros, Miklós Véha, Zoltán Szakály. Az egészségtudatos élelmiszer-fogyasztás netnográfiai vizsgálata a digitális korban. Táplálkozásmarketing. 2020; 7 (1):19-38.
Chicago/Turabian StyleAndrás Fehér; Noémi Dóra Farkas; Henrietta Mónika Boros; Miklós Véha; Zoltán Szakály. 2020. "Az egészségtudatos élelmiszer-fogyasztás netnográfiai vizsgálata a digitális korban." Táplálkozásmarketing 7, no. 1: 19-38.
Napjaink kereskedelemében egyre fontosabb szerepet játszanak az új, alternatív értékesítési formák, mint például a csomagküldés, a direktértékesítés, a telefon és az internet. Releváns szakirodalmak és statisztikai adatok bizonyítják az e-kereskedelem sikerességét hazai és nemzetközi szinteken. Célunk az online értékesítés egy olyan szegmensét feltérképezni, ahol az említett eredményesség még mérsékelten van jelen. Az online élelmiszer-vásárlás jelenleg még nem integrálódott a fogyasztók életébe olyan mértékben, mint más piacvezető termékkategóriák (ruhák, lábbelik). A kérdéskör vizsgálatára a szekunder kutatás során széleskörű szakirodalmi elemzést folytattunk hazai és nemzetközi forrásokat használva. Legfőbb célunk volt választ kapni arra a kérdésre, hogy mely tényezők húzódnak meg az online fogyasztói preferenciák kialakítása mögött a gyorsan mozgó fogyasztási cikkek (FMCG) termékkategóriájában. Összességében az online kiskereskedelmi környezetben a fogyasztók körében a legelőnyösebb termékkategóriák között az utazás, a könyvek, a zene, az események, a divat, az informatika és az elektronika szerepel. Az online élelmiszer-vásárlás az eddigi elhanyagolt helyzetéből a világ egyik leggyorsabban növekvő területévé vált. A növekvő fogyasztói érdeklődés mögött a kényelem, a házhozszállítás lehetősége, az online áruházak 24 órás elérhetősége és a sorbaállás elkerülhetősége áll. Továbbá az ügyfelek könnyen információkhoz juthatnak, a különféle marketingkommunikációs eszközök segítségével mielőtt rendelnének. A leggyakoribb információgyűjtő eszközök a digitális csatornák. JEL besorolás: M31, Q13
Edina Piros; András Fehér. Az élelmiszer-vásárlói magatartás vizsgálata online környezetben – Szakirodalmi áttekintés. Táplálkozásmarketing 2020, 7, 67 -78.
AMA StyleEdina Piros, András Fehér. Az élelmiszer-vásárlói magatartás vizsgálata online környezetben – Szakirodalmi áttekintés. Táplálkozásmarketing. 2020; 7 (1):67-78.
Chicago/Turabian StyleEdina Piros; András Fehér. 2020. "Az élelmiszer-vásárlói magatartás vizsgálata online környezetben – Szakirodalmi áttekintés." Táplálkozásmarketing 7, no. 1: 67-78.
In recent decades, the food industry has been faced with new challenges, and it has had to develop new types of diets and produce new types of foods that can slow down the spread of chronic diseases. The aim of our research was to identify the characteristics of plant-based nutrition, based on international and Hungarian literature. The comprehensive analysis was performed based on the theoretical model called Theory of Planned Behavior, in the course of which the perceived and objective benefits of and barriers to the conversion to a plant-based diet were examined. According to our results, the main benefits of plant-based nutrition are its many factors associated with a reduction in risk of developing numerous chronic diseases. This is followed by benefits of well-being and satisfaction, followed by ethical and environmental benefits. The most commonly reported inhibitory factor of a vegetarian diet is the enjoyment of eating meat and the difficulty in giving up meat consumption. This is followed by health considerations, e.g., lack of various ingredients in foods. Convenience and taste factors are also important disincentives, as well as the irrelevant nature of some plant-based nutrition information sources. Besides, social barriers, negative discrimination, and negative effect on mental health associated with them can also be a hindrance, as can financial barriers. The classification developed during our analysis can serve as a relevant guideline for decision-makers, and also as a basis for further primary qualitative and quantitative research.
András Fehér; Michał Gazdecki; Miklós Véha; Márk Szakály; Zoltán Szakály. A Comprehensive Review of the Benefits of and the Barriers to the Switch to a Plant-Based Diet. Sustainability 2020, 12, 4136 .
AMA StyleAndrás Fehér, Michał Gazdecki, Miklós Véha, Márk Szakály, Zoltán Szakály. A Comprehensive Review of the Benefits of and the Barriers to the Switch to a Plant-Based Diet. Sustainability. 2020; 12 (10):4136.
Chicago/Turabian StyleAndrás Fehér; Michał Gazdecki; Miklós Véha; Márk Szakály; Zoltán Szakály. 2020. "A Comprehensive Review of the Benefits of and the Barriers to the Switch to a Plant-Based Diet." Sustainability 12, no. 10: 4136.
Tanulmányunk célja, hogy feltérképezzük a digitális tér illeszkedését napjaink és a jövő kereskedelmébe és meghatározzuk a digitalizáció hatását a hazai kereskedelmi stratégiákra. A fogyasztók információszerzési és vásárlási szokásai drámaian megváltoztak. A ma fogyasztója számára elsősorban a kényelem, a hatékonyság (a termékhez való gyors, kényelmes hozzáférés a megfelelő ár-érték arányban) és az élmény jelentik azokat a kulcstényezőket, melyek alapján döntését meghozza. A kereskedők igazodva ezekhez újszerű kereskedelmi stratégiákat alakítottak ki, melyeknek szerves része a digitalizáció vívmányainak felhasználása. Ennek egyik vetülete az e-kereskedelem egyre erőteljesebb globális fejlődése. A hazai online kereskedelem is évről évre jelentősen bővül. 2018. évi adatok alapján a belföldi és külföldi online értékesítés volumene meghaladta az 1000 milliárd forintot. A hazai online fogyasztók egyre gyakrabban és egyre nagyobb értékben vásárolnak az interneten. Az online bevásárlás virtuális valóság platformokon való megvalósulása pedig élményszerűbbé teheti ezt a vásárlási módot. A webshopoknak újabb fogyasztói igényeknek kell megfelelni és a megrendelt árut mielőbb, lehetőleg 24 órán belül kiszállítani. A csomagok kézbesítésének számos változata kezd egyre népszerűbbé válni (pl. csomagautomaták, pick pack pontok). A hagyományos csatornákat sem szabad azonban eltemetni. Óriási előnyük, hogy a vásárló több érzékszerven keresztül válogathat a termékek között és az impulzusvásárlásnak is nagyobb teret enged. Ezt a kor követelményeinek megfelelő digitális technológiával kombinálva teljes körű vásárlási élmény nyújtható. Felismerve ezt az igényt az online és hagyományos csatornák manapság sok esetben már keverednek (pl. multichannel, omnichannel, crosschannel) és rengeteg lehetőséget nyújtanak a fogyasztóknak a vásárlási folyamat során. A vásárlók kényelmét szolgálja a hagyományos üzletek eladóterének optimalizálása és a vásárlói útvonalak digitális technológiákkal (pl. digitális polccímke) való támogatása is. Az újabb innovációk a vásárlási folyamat automatizációját vonják maguk után és szenzorok (pl. Amazon Go) vagy robotok (pl. Pepper) segítségével teszik kényelmesebbé és személyre szabottabbá a vásárlási folyamatot. A digitális személyi asszisztensek az eladószemélyzet digitális változataként fognak feltűnni a jövőbeli vásárlásaink során.
Enikő Kontor; Marietta Kiss; András Fehér. Digitalizáció hatása a hazai kereskedelmi stratégiákra. International Journal of Engineering and Management Sciences 2020, 5, 318 -333.
AMA StyleEnikő Kontor, Marietta Kiss, András Fehér. Digitalizáció hatása a hazai kereskedelmi stratégiákra. International Journal of Engineering and Management Sciences. 2020; 5 (1):318-333.
Chicago/Turabian StyleEnikő Kontor; Marietta Kiss; András Fehér. 2020. "Digitalizáció hatása a hazai kereskedelmi stratégiákra." International Journal of Engineering and Management Sciences 5, no. 1: 318-333.
A baromfihús fogyasztásának fontosságát, a táplálkozásban betöltött szerepének szükségszerűségét tehát nehéz lenne vitatni. A lakosság ellátása nem csak érzékeny társadalmi, de egyben népegészségügyi kérdés is. Jelen kutatás célja a baromfihús kedveltségének és a szocio-demográfiai tényezők közötti összefüggés feltárása, illetve a húsvásárlás körülményeinek megértése. A baromfihús kedveltségét nagymintás kvantitatív kutatás (N=1023 fő) segítségével teszteltük. A szárnyas húsok kedveltsége függ a fogyasztó életkorától és lakóhelyétől. Leginkább az 50+-osok és a 34 év alatti fiatalok, valamint a megyei jogú városokban élők kedvelik a baromfihúst. A húsvásárlás körülményeinek feltérképezésére megfigyelést (N=134 fő) végeztünk. A fogyasztók a szuper- és hipermarketeket, illetve hentesüzleteket preferálják a húsvásárlásnál és főként friss húst tesznek a kosarukba, amit a kiszolgálópultból kérnek. A csirkehús többnyire népszerűbb a megfigyelt fogyasztók számára, mint a sertéshús. A szárnyas húsok közül a csirkemell filé és a csontos csirkemell vezet. Egy vásárló átlagban 3 700 Ft-ot fizet ilyen termékekre egy bevásárlás alkalmával, bár a kapott értékek közötti szórás elég nagy. A húsok megvásárlása mintegy 10 percig tart. Baromfitermékeket a vevő azért vásárolja meg, mert szeretne élvezetesen és egészségesen táplálkozni, ennek megfelelően a baromfiipari vállalatoknak elsősorban nem termékeket, hanem előnyöket kell eladniuk a piacon. JEL-kód: M31
Péter Huszka; András Fehér; Veronika Keller. Baromfihús fogyasztási és vásárlási szokások elemzése szocio-demográfiai tényezők függvényében. Táplálkozásmarketing 2018, 5, 57 -69.
AMA StylePéter Huszka, András Fehér, Veronika Keller. Baromfihús fogyasztási és vásárlási szokások elemzése szocio-demográfiai tényezők függvényében. Táplálkozásmarketing. 2018; 5 (2):57-69.
Chicago/Turabian StylePéter Huszka; András Fehér; Veronika Keller. 2018. "Baromfihús fogyasztási és vásárlási szokások elemzése szocio-demográfiai tényezők függvényében." Táplálkozásmarketing 5, no. 2: 57-69.
A nyerstej árak variációs koefficiense alapján az elemzett időszakok nagyobb részében erős ingadozás volt megfigyelhető. A nemzetközi árak tekintetében, a gazdasági világválság időszakában (2008/2009) valamennyi piacon mérhető volt a tejárak jelentős ingadozása, jellemzően 11 és 16% között. Ezt követően mérséklődtek, stabilizálódtak az árak, viszont 2015 és 2017 között ismét 10-14% közötti értékre emelkedtek. Az olaszországi termelői tejárakban nem voltak megfigyelhetők olyan ingadozások, mint az elemzett tagországok értékeiben. Magyarországi szinten vizsgálva a termelői, valamint a fogyasztói árakat, megfigyelhető, hogy a kereskedelmi árak stabilabbak, mint a termelők által kapott nyerstej ár. Ennek két lehetséges oka, hogy egyrészt a kereskedőknek nem érdeke a hirtelen árváltoztatás, mivel az az erősen árérzékeny fogyasztók elvesztését jelentheti. Továbbá a nyersanyagok (nyerstej) hagyományosan jobban ki vannak téve az áringadozás hatásainak, mint a fogyasztói árak. Kizárólag a 2012-2014-es időszakban mutatott hasonló értéket a variációs koefficiens, a többi időszakban a fogyasztói ár ingadozása mindig magasabb volt. Az árarányok vizsgálata során arra jutottunk, hogy a magyarországi árak együtt mozogtak mind a németországi, mind az olaszországi árakkal. Reáláron hasonló képet, de eltérő értékeket kaptunk az elemzés által. A kiinduló 0,04 és 0,27 értékű – 2003-2004-es – korrelációs együttható az elemzett időszak végére elérte az olaszországi és németországi 0,84-es és 0,60-as értéket, amely már egy sokkal szorosabb együttmozgást feltételezett a nyerstejárakban. Az eredmények alátámasztják azt, hogy a magyarországi tejpiac esetében is szorosabb lett az integráció a nemzetközi tejpiaccal. Továbbá a nyerstej árak volatilitása magas, hiszen az elemzett öt időszakból három esetben is 10% fölötti volt a variációs koefficiens értéke. A tejpiac integrációja azt feltételezi, hogy a termelők versenyképesebb helyzetbe kerülnek a következő években. Kiemelt szükség lenne a termelési költségek csökkentésére, mivel az árképzés folyamata nem veszi figyelembe a termelők egyéni termelési költségét. A tejpiaci védőháló fokozása is szükséges ebben az esetben. Látható, hogy a hirtelen vagy váratlan piaci gazdasági események hatása tartós maradhat. A gyenge tejpiaccal rendelkező tagállamok ez esetben szerkezetileg meggyengülnek. Az árak tekintetében várható a további tejpiaci integráció a világpiaccal, ezért a nemzetközi piacról érkező sokkhatásoknak kiemelt szerepe lesz az áralakításban.
László Szántó; János Szenderák; Péter András Popovics. A magyarországi tejpiac értékesítési árainak alakulása 2003 és 2017 között. Tejgazdaság - Hungarian Dairy Journal 2018, 75, 23 -35.
AMA StyleLászló Szántó, János Szenderák, Péter András Popovics. A magyarországi tejpiac értékesítési árainak alakulása 2003 és 2017 között. Tejgazdaság - Hungarian Dairy Journal. 2018; 75 (2):23-35.
Chicago/Turabian StyleLászló Szántó; János Szenderák; Péter András Popovics. 2018. "A magyarországi tejpiac értékesítési árainak alakulása 2003 és 2017 között." Tejgazdaság - Hungarian Dairy Journal 75, no. 2: 23-35.