In addition to preserving their health, young people can also play a role in providing information to wider society. Nutrition habits that have developed over the years at college have an impact on the foundation of a lifelong lifestyle. Our aim was to identify university students’ online and offline information-seeking attitudes related to healthy nutrition and create a new theoretical concept. Participants were university students (n = 612), and the self-administered, paper-based questionnaires were sent out to nine Hungarian universities. Both descriptive and multivariate statistical procedures were used in the analysis. Online and offline information sources were categorized. In relation to university students’ information-seeking competence, the component of electronic health literacy was determined. In analyzing attitudes, the components of acceptance of, incentive for, and rejection of or ambivalence towards healthy nutrition were identified. The information-seeking categories related to the stages of university students’ conscious transition to healthy nutrition were also identified. University students’ competences related to electronic health literacy are essentially favorable. This target group accepts healthy nutrition and tries to recommend it to others, too. However, a rejecting or ambivalent attitude could also be identified. Online and offline sources of information accompany university students’ transition of the relevant stages of changes. The theoretical concept that we developed can contribute to bridging gaps in the interrelatedness of diverse information sources and healthy nutrition.
Az egészségtudatos életmód és az egészségesnek vélt élelmiszerek fogyasztása globális és hazai értelemben is egyre jelentősebb szegmensként jelenik meg. A digitalizációnak köszönhetően új és újszerű lehetőségek széles tárháza áll a fogyasztó rendelkezésére a számára hasznos információk megszerzésére. A kutatásunkban a legfőbb célkitűzésünk, hogy felmérjük a digitalizáció hatásait az egészségtudatos élelmiszer-fogyasztás terén. Jelen cikkben egy netnográfiai megfigyelés segítségével vonjuk górcső alá a közösségi média egyes platformjait (Facebook, Instagram és Youtube) és vizsgáljuk az influenszerek szerepét az egészségtudatos élelmiszer-fogyasztás esetében. A szekunder kutatás során tisztáztuk az alapvető definíciókat és feltérképeztük a legfrissebb és közeljövőbeli trendeket. A primer kutatásnál a netnográfiai felmérést két szakaszban bonyolítottuk le (2018. szeptember, október és 2019. december). A cél a két szakasz megfigyelési eredményeinek összehasonlítása mellett a kutatás kiszélesítése volt. A megfigyelésünket kizárólag magyar nyelvű oldalakon hajtottuk végre. Elemeztük az egészséges táplálkozással kapcsolatos Facebook-oldalakat és -csoportokat. A vizsgált témakörrel (pl. „egészséges életmód” és „tudatos táplálkozás”) kapcsolatos kifejezéseknél az esetek többségében ugyanazokat az oldalakat azonosítottuk. Tehát egy adott oldal több keresőkifejezésnél is megjelent. A csoportoknál pedig jellemző, hogy a csoport létrehozói egyszerre 4-5 kulcsszót is megadnak a címben. Felmértük az egészségtudatos, „mentes” és növényi alapú táplálkozással kapcsolatos ékezetes és ékezet nélküli hashtagek említés-számát. A vizsgált hashtagek többségénél megállapítottuk azt a tendenciát, hogy azok ékezetes változatai az elmúlt egy évben nagyobb növekedést értek el, mint az ékezet nélküliek. Továbbá rendszereztük a Youtube-csatornával rendelkező magyar influenszereket. Az eredmények alapján kijelenthető, hogy hazánkban az egészséges táplálkozás és egészséges életmód témakörökben viszonylag kevés influenszer működtet nagyobb feliratkozószámmal rendelkező csatornát. Összességében elmondható, hogy a közösségi médiában az egészséges életmód említése komplex módon érvényesül, és kevésbé szűkíthető le csupán az egészségtudatos élelmiszer-fogyasztásra. JEL besorolás: M31
A fogyasztók döntései gyakran nem racionális úton születnek, és ennek megértése kihívást jelent a kutatók és a marketingesek számára. A hagyományos kvantitatív kérdőívek nem elégségesek a mélyebb motivációk és attitűdök feltárására, így érdemes neuromarketing kutatásokhoz fordulni. A neurokutatás eszközeivel lehetőségünk van mélyebben megérteni a fogyasztók gondolkodását. Célunk egy olyan szisztematikus irodalmi áttekintés volt, amely összegzi az élelmiszeriparban végzett neuromarketing kutatások eredményeit Magyarországon és kiemeli az alkalmazási lehetőségeket. Kutatásunk során szisztematikus irodalmi áttekintést alkalmaztunk, amely strukturáltan és átláthatóan elemezte a kutatás szempontjából releváns szakirodalom eredményeit. A módszertan a PRISMA modellje alapján épült fel, így a főbb kritériumok meghatározása után strukturáltan tudtuk értékelni a találatokat. Az áttekintés rávilágított, hogy az elmúlt öt évben a legnépszerűbb neuromarketing eszköz a szemkamerás kutatás volt, amelyet gyakran kombináltak elektroenkefalográfiával, arcolvasással és elő-, utókérdőívekkel. Emellett kiderült, hogy az élelmiszeriparban egyre gyakrabban alkalmazzák a neuromarketinget akár a hirdetések tartalmának meghatározására és a csomagolások kiválasztására.
A boltok polcain elterjedtek a „mentes” élelmiszerek, úgymint az egészségtudatos táplálkozás fontos összetevői. A kutatásunk alapját képezi egy olyan lehetséges zöldségkonzerv piaci helyzetének és bevezetési lehetőségeinek elemzése, amely akár kielégítheti a fogyasztók só- és cukormentes étkezéshez fűződő igényeit. A szekunder adat- és információgyűjtéssel nyújtottunk alapot a további kutatásoknak. A primer kutatásnál három kvalitatív módszert alkalmaztunk, amely a netnográfiai vizsgálat, a szakértői interjú és a fókuszcsoportos kutatás volt. A netnográfia során az előzetesen összegyűjtött kulcsszavak alapján vizsgáltuk az interneten, főleg a közösségi oldalakon a fogyasztói igényeket a só- és cukormentes konzervekre vonatkozóan. A konzerviparban jártas szakértővel folytatott interjú során a konzervek sajátossága és a mentes konzervek jellemzőinek a megvitatása álláspontja volt a középpontban. A fókuszcsoportos kutatás pedig az egyetemisták elképzeléseit volt hivatott megismerni a konzervekről és azok vásárlóiról egyaránt. Többek között fényt derítettünk arra, hogy a mentes szóhoz a fogyasztók az egészség kifejezését társítják, azonban a mentesség hangsúlyozása hiányérzetet válthat ki. A mentes konzervek vizsgálata során arra jutottunk, hogy a fiatal, idejükkel spóroló, egészségtudatos fogyasztók alkothatják a célcsoportot. A célpiac miatt javasoljuk az online platformokon történő népszerűsítést, ahol akár edukációs kampányokat is ajánlott lenne alkalmazni.JEL-kódok: M31, Q13
The interest in a health-conscious lifestyle and the spread of digitalisation are gradually increasing the demand for online grocery shopping. In this context, the aim of our research was to explore the factors that consumers encounter during the shopping process in the GymBeam and MyProtein online stores. Different methods were used in the research. Besides an eye-tracking research, a follow-up questionnaire and a focus group discussion were conducted. First, a literature analysis was conducted, which provided insights into the purchasing habits of health-conscious consumers of products perceived as healthy online. Subsequently, 38 participants in the eye-tracking research study viewed the main pages of the GymBeam and MyProtein websites, the precieved as healthy product category pages, and two specific own branded product pages. After the results were collected, participants completed a follow-up questionnaire to help understand the demographic background. Finally, a focus group discussion with 8 participants was used to gain deeper insights into consumer preferences, impressions and online shopping behaviour. The results of the research suggest that companies need to pay particular attention to visual appearance, as packaging and online promotional strategies have a significant impact on consumer decisions. The results suggest that online stores should ensure that product information is presented in a clear and concise manner, design the location of the promotions bar and consider using pop-ups in this way to effectively target customers.JEL Codes: M31, I12
About Me
Student at the University of Debrecen, committed to marketing and health.
Student at the University of Debrecen, committed to marketing and health.