Soccer academies are responsible for the comprehensive development of young athletes, including formal education, living, and preparation for tournaments. Research on soccer youth development from the perspectives of coaches and parents of sports academy students has been limited. This study aimed to discover their perspectives on the key internal and external factors that influence the development of young soccer talents. Questionnaire data were collected from 79 coaches and 326 parents of U15 to U19 soccer players across eight soccer academies across four Central and Eastern European countries. The questionnaires presented 33 Likert-scale type questions organized around four dimensions to include internal factors, professional/sports factors, family/school factors, and other external factors. Independent sample t-tests were used to demonstrate the differences between sub-samples, and a stepwise discriminant analysis to highlight the major influential factors. The results indicate that both coaches and parents emphasize the importance of internal, professional/sports, and other external factors in soccer talent development. Coaches ranked cognitive (t=2.450, p=0.015), psychological (t=3.082, p=0.002), pedagogical (t=2.663, p=0.008) and moral role modeling (t=3.382, p=0.001) factors higher than parents. Parents gave higher priorities to the importance of the team’s results in the championship (t=-4.827, p=0.000), school results (t=-4.028, p=0.000), and financial support from family (t=-6.836, p=0.000). Overall, coaches’ beliefs focus upon professional conduct, expectations of the profession and the academy, while parents focus on supporting their children’s school and sports successes. Ongoing cooperation between parents and coaches is critical to bring positive changes in the development and long-term successes of young players.

The aim of our pilot study was to investigate the effects of offensive and defensive strategy conditions on external and internal training load factors in male tennis players. This study included six elite junior male tennis players (chronological age: 15.7 ± 1.0; body height: 180.7 ± 6.5 cm; body mass: 71.0 ± 10.8 kg) who had to play two simulated matches. Among the external training load variables, running activities were measured with a GPS sensor operating at 10 Hz and a 100 Hz tri-axial piezoelectric linear accelerometer integrated into it; furthermore, tennis shot activities were measured with a tennis racket-mounted smart sensor. Internal training load was measured subjectively using the RPE method. The results show that players scored significantly higher on the PlayerLoad (p = 0.031; r = 0.90) and IMA CoD low right (p = 0.031; r = 0.90) running variables and on the forehand spin (p = 0.031; r = 0.90) and backhand spin (p = 0.031; r = 0.90) when using a defensive strategy. There were no significant differences between the two strategy conditions in all other external and internal training load parameters. The defensive strategy has more acceleration in all three planes of motion, suggesting that conditioning training should be placed in the intermittent endurance capacities for players who predominantly use this strategy.

Kutatásunk célja a gyorskorcsolyaedzők felkészítéséhez, valamint a pedagógusképzéshez hasonló rendszeres továbbképzéshez szükséges pedagógiai módszerek feltárása volt. Az elemzéshez a szövetség dokumentumait (n = 5) és kérdőíves felmérést használtunk edzők (ne = 26), versenyzők (nv = 69) és szülők (nsz = 69) körében, továbbá interjúkat készítettünk (ne = 6, nv = 6, nsz = 6) sportági vezetőkkel kiegészítve (nsv = 2). Az eredmények alapján az edzők szakmai tudása (M = 3,84 ± 0,41), módszertani képességei (M = 3,84 ± 0,37) és motivációs ereje (M = 3,81 ± 0,62) kulcsfontosságú, akárcsak a pedagógusképzésben a tanári kompetenciák. Az edzők a továbbképzést, a szülők a szervezett képzéseket részesítik előnyben; minden résztvevő támogatja a képzési lehetőségek bővítését és a környezet fejlesztését.

Ismert, hogy az edzőkkel szemben támasztott követelmények között a pedagógiai felkészültség is egyre hangsúlyosabb szerepet kap. Számos kutatás vizsgálja ezt a kérdéskört (Volkamer, 1993; Révész és mtsai, 2007; Déri, 2015; Balogh & Trzaskoma-Bicsérdy, 2020), azonban a női labdarúgás vonatkozásában a mai napig ritkaságnak számít az edzők pedagógiai tevékenységének elemzése. Jelen tanulmány erre a területre fókuszál, az elsőként államilag elismert, valamennyi női labdarúgó akadémián (n=6) folytatott kutatás bemutatásával. A szerzők kérdőíves vizsgálatot (n=517) végeztek, illetve célzott interjúk (n=5) felvételére került sor. A vizsgált csoportok (sportszakember, játékos, szülő) véleménye alapján beazonosításra kerülnek a leginkább elvárt edzői szerepek, feladatok és tulajdonságok. A kutatás alátámasztja, hogy a sikeres edzői tevékenységhez elengedhetetlen az alapos pedagógiai tudás. Az edző oktató-nevelő munkája jelentős hatást gyakorol a játékos személyiségére, pályafutására, amely sikerét a pedagógiai eszköztár használatával és bővítésével alapozhatja meg. Az eredmények alapján indokolt tovább fókuszálni az edzők pedagógiai kompetenciáira, hozzájárulva a női labdarúgó képzés fejlesztéséhez.

The Long-Term Athlete Development (LTAD) model has been applied in the areas of theory of training, methodology, and nurture-education in Hungarian speed skating. The goal of our research was to analyse whether the official documents of the Hungarian National Skating Federation contain detailed guidelines on how to use LTAD and to explore the deficiencies when put into practice. We conducted document analysis (N = 5) and semi-structured interviews (N = 15) with coaches, athletes and parents. Both analyses were based on the following three factors: 1) long-term planning and goals, 2) application of LTAD, 3) multi-sided communication. We can state that official documents of the Skating Federation do contain proper guidelines on how to use LTAD. The results of interviews show that coaches have sufficient knowledge to effectively transmit LTAD methods and have actively done so with the athletes they are coaching. The same cannot be stated in regard to informing parents of LTAD. This is despite the fact that it is beneficial for the athletes to get support and confirmation from their parents in addition to their coaches.

Hazánkban a kézilabda a legnépszerűbb sportágak közé tartozik. Az elmúlt években a kézilabdázók és a sportágban dolgozó szakemberek száma is jelentősen megnövekedett. A kiválasztás és a tehetséggondozás iránti növekvő érdeklődés ellenére a beválás előrejelzése még mindig korlátozott hatékonyságú. A tehetség és beválás problémakörének vizsgálata természet- és társadalomtudományi megközelítést egyaránt igényel. A résztvevők nézeteinek feltárása szükségszerű a kiválasztás és a tehetséggondozás eredményességének növeléséhez, az érdekelt felek közötti együttműködés javításához. Kutatásunkban kérdőíves módszerrel utánpótláskorú játékosok (N=82) beválással kapcsolatos nézeteit tártuk fel pedagógiai megközelítésből. Kíváncsiak voltunk, hogy milyen tényezőket tartanak fontosnak a sikeres felnőttkori sportpályafutáshoz, valamint mutatkozik-e különbség a válogatott (N=41) és a nem válogatott (N=41) utánpótláskorú játékosok nézeteiben a sikerességet befolyásoló tényezők tekintetében. Az általunk megkérdezett kézilabdázók nézetei egyértelműen alátámasztják a belső tényezők befolyásoló szerepét a teljesítményben, ezáltal a beválásban, ugyanakkor kiemelt jelentőséget tulajdonítanak a külső tényezők meglétének. Bizonyítást nyert, hogy a sportkörnyezetnek nem csupán a lemorzsolódás csökkentésében van jelentősége, de a felkészülés során és a versenyteljesítményben is. A válogatott és a nem válogatott játékosok nézetei a külső tényezők tekintetében több eltérést mutattak, mint a belső tényezők tekintetében. Mindemellett azonban a nemek között is fellelhető volt véleménykülönbség, ami többek között az edzőképzésben is további kérdést vet fel. Az eredmények alapján elmondható, hogy a kézilabda utánpótlás-nevelésben és tehetséggondozásban szükségszerű a sportkörnyezet sportolók igényeihez történő alakítása, az edzők pedagógiai továbbképzése és az edző-sportoló-szülő kapcsolat erősítése.