Sándor Lénárd

Sándor Lénárd

Auto-generated profile, based on publicly available information

Sándor Lénárd

Eötvös Loránd Tudományegyetem

Research Focus & Metrics

Academic Career Length

8Years (2019-Present)

(Calculated once Scilit publication data is synced: current year − year of first publication + 1)

Representative Publications

View All Publications
27 February 2024 in School Leadership & Management
Verified
Journal Article
Open access
MNMárta Héreginé Nagy
Márta Héreginé Nagy
SLSándor Lénárd
Sándor Lénárd
LHLaszlo Horvath
Laszlo Horvath
NRNóra Rapos
Nóra Rapos

1 January 2024 in Neveléstudomány
Verified
Journal Article
Open access
PDF file
SLSándor Lénárd
Sándor Lénárd
DCDóra Czirfusz
Dóra Czirfusz
AHAndrás Horváth
András Horváth
NRNóra Rapos
Nóra Rapos
Korábbi kutatások feltárták, hogy a szakmai identitás alakulásában a képzésnek jelentős szerepe van (például Goodson & Cole, 1994; Nias, 1989; Olsen, Buchanan & Hewko, 2023; Volkmann & Anderson, 1998). A hazai tanárképzésben a pályaismereti és pályaszocializációs gyakorlatok képzésbe építése (8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet) jelentősen átalakította a képzés tanulási környezetét. Az alábbi kutatás célja annak vizsgálata, hogy a pályaszocializációs gyakorlatok hogyan alakítják a hallgatók szakmai identitáskonstruálásának folyamatát. A Tanárképzők Szövetsége kezdeményezte az új képzési környezethez, a gyakorlatok bevezetéséhez kötődő országos vizsgálatot. A tanulmányban a kutatás első kvantitatív eredményeit mutatjuk be, amelyet pilot vizsgálatnak tekintünk, s egy képzőhely keresztmetszeti adataira épülnek. A kutatási kérdések arra irányulnak, hogy hogyan változik a hallgatók szakmai identitása a pályaszocializációs gyakorlatok idején, valamint hogy milyen jellemzőkkel függ össze a hallgatók identitáskonstrukciója.

2 August 2020 in Iskolakultúra
Verified
Journal Article
Closed access
PDF file
KTKatalin Tókos
Katalin Tókos
NRNóra Rapos
Nóra Rapos
JSJudit Szivák
Judit Szivák
SLSándor Lénárd
Sándor Lénárd
JKJudit T. Kárász
Judit T. Kárász
Tanulmányunk a kutatás egészének komplex tanulási környezet elemzéséből a pedagógusok tanulástámogató tevékenységére, az általuk létrehozott osztálytermi tanulási környezetre fókuszál. A kutatások ugyanis megerősítik, hogy a lemorzsolódásban veszélyeztetett tanulók egy jelentős része a pedagógusokkal kapcsolatos tényezők – úgy mint a tanulókkal való viszonyuk, a közvetített elvárásrendszer, a tanulás segítése, ezzel kapcsolatos attitűdjük – miatt is a lemorzsolódás közelébe kerülhet. Elemzésünkben arra térünk ki, hogy 1) a pedagógusok és diákok hogyan észlelik a tanulási környezetük sajátosságait, 2) a tényezők milyen kombinációjával vélik leírhatónak a támogató osztálytermi tanulási környezetet, 3) s ebben milyen különbségek érhetők tetten pedagógusok és diákok megítélése mentén. A vizsgálati eredményeink azt igazolják, hogy a pedagógusok és diákok eltérően látják a tanulási környezet sajátosságait. A pedagógusok saját tevékenységük megítélésében optimista képet adnak a tanulási környezetről, hangsúlyozva saját irányító szerepük átgondoltságát. A diákok megítélésének fókuszába viszont épp a tanulás személyes aspektusai kerülnek, s a pedagógusok irányító, szervező tevékenységeit is e személyes fókuszon keresztül értékelik. A tanulási környezet jellemzésén túl célunk volt a tanulást segítő optimális tanulási környezet megismerésére, értelmezésére lehetőséget adó elméleti keret és eszköz bemutatása is, s mindezek alapján fejlesztési javaslatok megfogalmazása.

30 July 2021 in Pedacta
Verified
Journal Article
Open access
JSJudit Szivák
Judit Szivák
E(Eötvös Loránd University (Hungary)
Eötvös Loránd University (Hungary)
NRNóra Rapos
Nóra Rapos
SLSándor Lénárd
Sándor Lénárd
EKErika Kopp
Erika Kopp
E(Eötvös Loránd UniversityEötvös Loránd University (Hungary)
Eötvös Loránd UniversityEötvös Loránd University (Hungary)

1 January 2024 in Neveléstudomány
Verified
Journal Article
Open access
PDF file
KCKrisztina Czető
Krisztina Czető
NRNóra Rapos
Nóra Rapos
KTKatalin Tókos
Katalin Tókos
SLSándor Lénárd
Sándor Lénárd
Tanulmányunk narratív szakirodalmi áttekintés, melynek célja az iskolai tanárképzők képzővé válásának folyamatát, szakmai/képzői identitásuk alakulását vizsgáló empirikus kutatások feltáró elemzése. Elemzésünkbe a 2000 és 2024 között, angol nyelven publikált, az EBSCO és a Web of Science keresőfelületeken és adatbázisokon keresztül elérhetőtanulmányokat vontunk be. Elméleti kutatásunk fő kutatási kérdései az alábbiak voltak: 1. Milyen elméleti keretben vizsgálják az empirikus kutatások az (iskolai) tanárképzők identitását és képzővé válását? 2. Mi jellemzi az iskolai tanárképzők képzővé válását feltáró kutatások módszertanát? 3. Melyek ezeknek a kutatásoknak a főbb eredményei? A vizsgált empirikus kutatásokban (n=18) az alábbi öt identitáselméleti modell rajzolódott ki: gyakorlatközösség és identitáselmélet (Caroll, 2006; Kwan & Lopez-Real, 2010; Walsh & Dolan, 2018; Wenger 1998, 2010; White,2014), a felépített világok és identitás-megközelítés (Chu, 2019; Holland et al., 1998; Olsen & Buchannan, 2017;Swennen, Volmann & van Essen, 2008), a pozícióelméletek (Bullough, 2005; Gee 2000; White, 2014), a dialogikusén-elmélet (Grimmet, 2018; Hermans 2013; White, 2014), illetve az ún. heurisztikus modellek (Andreasen, Bjørndal& Kovac, 2019; Richter, Brunner & Richter 2021). Eredményeink jelzik, hogy az elemzett kutatások a kvantitatív kutatási stratégiát kisebb arányban alkalmazták, míg a kvalitatív módszerek (esettanulmányok, félig strukturált interjúk, megfigyelések és dokumentum elemzések) a domináns kutatási módszerek ezen a területen. Kutatásunk feltárta, hogy a tanárképzővé válás folyamata összetett, többrétegű és számos tényező befolyásolja: a személyes és a szakmai életpálya, az intézményi kontextus és a közösség jellege, valamint a tanárképzés szereplői közötti szoros együttműködés és közös gondolkodás és nézetrendszer.