Krisztina Czető

Krisztina Czető

Auto-generated profile, based on publicly available information

Krisztina Czető

Eötvös Loránd Tudományegyetem

Research Focus & Metrics

Academic Career Length

8Years (2019-Present)

(Calculated once Scilit publication data is synced: current year − year of first publication + 1)

Representative Publications

View All Publications
1 September 2022 in Iskolakultúra
Verified
Journal Article
Open access
PDF file
KCKrisztina Czető
Krisztina Czető
Kiemelt jelentőségű az iskolához való kedvező viszonyulás kialakulásának támogatása érdekében. Ez a munka az iskolai attitűd különböző területeinek mélyebb megismeréséhez, azok komplex természetének megértéséhez szeretne hozzájárulni. A tanulmány egy iskolaiattitűd-kutatás eredményeit ismerteti, melynek célja a tantárgyi attitűdök, az iskolához köthető általános attitűdök és nézetek vizsgálata, valamint egy iskolaiattitűd-kérdőív kialakítása és kipróbálása volt.

15 October 2019 in Iskolakultúra
Verified
Journal Article
Closed access
PDF file
KCKrisztina Czető
Krisztina Czető
A tanulók iskolához való viszonyulásainak, az iskolai életben való részvételük minőségének megragadására a nemzetközi szakirodalomban különböző elméleti konstrukciókkal találkozhatunk (vö. Libbey, 2004; Stern, 2012). Ezek, az iskola iránti attitűdöket különböző fogalmakkal írják le, és a koncepcionális tisztázatlanság, a fogalmi átfedések megnehezítik a jelenség kutatását is (Libbey, 2004). A széttartó megközelítések az iskolai élet különböző területeire fókuszálnak, ugyanakkor számos tartalmi egyezést is mutatnak. Jelen elméleti kutatás a tanulók iskolához kapcsolódó kognitív, affektív és viselkedéses viszonyulásait, azok mintázatait, valamint az iskolai mindennapokban való részvételük minőségét megragadó konstruktumok összehasonlító-elemző vizsgálatával foglalkozik. Az iskolai attitűdöt az iskolához való érzelmi-társas közelség érzésén keresztül megragadó konstruktumok (’school connectedness/belonging/bond’) a társas kapcsolatok minőségét, az azokba való bevonódás és ráfordítás mértékét, valamint a társaktól és tanároktól megtapasztalt elfogadás, támogatás érzését állítják a középpontba (vö. Lohmeier és Lee, 2012; Goodenow és Grady, 1993; Jenkins, 1997). Az elköteleződés/bevonódás (’engagement’) mint meta-konstruktum pedig a tanulók affektív, kognitív és viselkedéses mintázatait jelöli, és itt is megfigyelhető egyfajta tartalmi diverzitás az összetevők számát és tartalmát illetően a különböző megközelítésekben (vö. Fredricks és mtsai.,2004; Appleton és mtsai., 2008; Griffiths és mtsai., 2009; Reschly és Christenson, 2012). Az elköteleződés/bevonódás több komponensű modelljei komplex képet adhatnak a tanulók iskolához fűződő kapcsolatáról és annak dimnezióiról. Az iskolai attitűd koncepcionális rendszerező vizsgálata, és ezek alapján kutatásának jelentősége, hogy az iskolai iránti viszonyulások meghatározzák a tanulói motivációt, befolyásolják a társas kapcsolatok minőségét, az egyén szubjektív jóllétét, ezeken keresztül pedig hatással vannak énhatékonyság érzésére és iskolai teljesítményre is.


1 January 2024 in Neveléstudomány
Verified
Journal Article
Open access
PDF file
KCKrisztina Czető
Krisztina Czető
NRNóra Rapos
Nóra Rapos
KTKatalin Tókos
Katalin Tókos
SLSándor Lénárd
Sándor Lénárd
Tanulmányunk narratív szakirodalmi áttekintés, melynek célja az iskolai tanárképzők képzővé válásának folyamatát, szakmai/képzői identitásuk alakulását vizsgáló empirikus kutatások feltáró elemzése. Elemzésünkbe a 2000 és 2024 között, angol nyelven publikált, az EBSCO és a Web of Science keresőfelületeken és adatbázisokon keresztül elérhetőtanulmányokat vontunk be. Elméleti kutatásunk fő kutatási kérdései az alábbiak voltak: 1. Milyen elméleti keretben vizsgálják az empirikus kutatások az (iskolai) tanárképzők identitását és képzővé válását? 2. Mi jellemzi az iskolai tanárképzők képzővé válását feltáró kutatások módszertanát? 3. Melyek ezeknek a kutatásoknak a főbb eredményei? A vizsgált empirikus kutatásokban (n=18) az alábbi öt identitáselméleti modell rajzolódott ki: gyakorlatközösség és identitáselmélet (Caroll, 2006; Kwan & Lopez-Real, 2010; Walsh & Dolan, 2018; Wenger 1998, 2010; White,2014), a felépített világok és identitás-megközelítés (Chu, 2019; Holland et al., 1998; Olsen & Buchannan, 2017;Swennen, Volmann & van Essen, 2008), a pozícióelméletek (Bullough, 2005; Gee 2000; White, 2014), a dialogikusén-elmélet (Grimmet, 2018; Hermans 2013; White, 2014), illetve az ún. heurisztikus modellek (Andreasen, Bjørndal& Kovac, 2019; Richter, Brunner & Richter 2021). Eredményeink jelzik, hogy az elemzett kutatások a kvantitatív kutatási stratégiát kisebb arányban alkalmazták, míg a kvalitatív módszerek (esettanulmányok, félig strukturált interjúk, megfigyelések és dokumentum elemzések) a domináns kutatási módszerek ezen a területen. Kutatásunk feltárta, hogy a tanárképzővé válás folyamata összetett, többrétegű és számos tényező befolyásolja: a személyes és a szakmai életpálya, az intézményi kontextus és a közösség jellege, valamint a tanárképzés szereplői közötti szoros együttműködés és közös gondolkodás és nézetrendszer.

5 March 2019 in Iskolakultúra
Verified
Journal Article
Open access
PDF file
KCKrisztina Czető
Krisztina Czető
SLSándor Lénárd
Sándor Lénárd
Egyes megközelítések szerint (vö.: Creemers és Kyriakides, 2008) az iskola eredményességét feltáró kutatások egyben a vezető eredményességre gyakorolt hatását feltáró kutatásokat is előmozdították. Számos kutatási eredmény (vö.:Marzano et al., 2003; Leithwood et al., 2004; Krüger és Scheerens, 2012;) igazolja, hogy az iskolavezetés hatással van az iskola eredményességre, azonban a hatásrendszer mérhetőségéről, a hatások természetéről és jelentőségéről ellentétes eredményeket találunk. Tanulmányunk célja az iskolavezetés és az eredményesség lehetséges kapcsolódásainak feltárása. Munkánk célja kettős: az elméleti és narratív irodalmi feltárás (vö.: Andrews, 2005 és Patall és Cooper, 2008) módszereit alkalmazva azonosítjuk a legfontosabb vezetéselméleti megközelítéseket, majd ezeket felhasználva, mélyfúrásszerűen vizsgáljuk az eredményesség és iskolavezetés összefüggéseit feltáró metaanalízisek elméleti megalapozottságát. Kutatásunk során elsődlegesen arra törekedtünk, hogy kvantitatív kutatási eredményeken keresztül azonosítsuk azokat a vezetéshez kapcsolódó változókat, melyek az eredményességre közvetlen hatást gyakorolnak. Tanulmányunk célja nem az elsődleges kutatási eredmények szintetizálása, hanem a metaanalízisek koncepcionális vizsgálata.

1 January 2026
Verified
Book Chapter
Open access
SLSándor Lénárd
Sándor Lénárd
KCKrisztina Czető
Krisztina Czető
DCDóra Czirfusz
Dóra Czirfusz
NRNóra Rapos
Nóra Rapos
A tanulmány a tanárképzésbe belépő hallgatók szakmai identitásmintázatait vizsgálja a pályaszocializációs gyakorlatok megkezdésének időszakában. A kutatás célja annak feltárása volt, hogy milyen identitásjellemzőkkel érkeznek a hallgatók a tanárképzés korai szakaszába, és hogy a szakmai identitás egyes dimenziói – a pályamotiváció, a tanári énkép és énhatékony- ság, valamint a szerep- és feladatértelmezés – milyen mintázatokat mutatnak. Az online kérdőíves vizsgálatban 323 tanár szakos hallgató vett részt. Az eredmények szerint a hallgatók szakmai identitása már a képzés korai szakaszában is azonosítható mintázatokat mutatott, az egyes dimenziók azonban eltérő erősséggel és stabilitással jelentek meg. A válaszokban hangsúlyosan megjelentek a pedagóguspályához kapcsolódó belső és altruista motivációk, ugyanakkor az énhatékonyság és a konkrét pedagógiai helyzetek kezelésével kapcsolatos önbizalom több esetben bizonytalanabb- nak bizonyult. A háttértényezők közül a nem, a korábbi nevelési-oktatási tapasztalatok és a szakmai közösségekhez való kapcsolódás egyes identitás- dimenziókkal mutatott összefüggést, a vizsgált tanárképző intézmények hallgatói között azonban nem mutatkozott szignifikáns különbség. Az eredmények megerősítik a pályaszocializációs gyakorlatok jelentőségét a képzésben és a szakmai identitás tudatos alakításában egyaránt.