Background: disordered eating (DE) and eating disorders (ED) can negatively impact athletes’ health, wellbeing, and athletic performance. Objective: this cross-sectional study aims to assess DE risk, body composition, and nutrition knowledge among elite Hungarian athletes. Methods: DE risk was assessed using DESA-6H and EAT-26 scales, nutrition knowledge through the Abridged Nutrition for Sport Knowledge Questionnaire (A-NSKQ), and body composition with the OMRON BF511 device. The data were analyzed using Kendall’s tau correlations, Mann–Whitney U tests, and ROC analysis. Results: a total of 71 athletes participated (39.4% males, mean age = 24.8 years, SD = 4.8 years and 60.6% females, mean age = 24.3 years, SD = 4.3 years). At-risk scores on the DESA-6H scale were recorded for nine athletes (12.7%), while 32.4% scored in the risk zone on the EAT-26, with female athletes in aesthetic, endurance and weight-dependent sports being most affected. Low BF was observed in four males and four females. Nutrition knowledge (49.1%) was below the acceptable threshold. DESA-6H significantly correlated with EAT-26 scores, BMI, sports nutrition knowledge, and A-NSKQ total scores. A statistically significant difference by gender was found in the EAT-26 total score (p = 0.019, d = 0.65). Risk groups significantly differed in A-NSKQ scores (p = 0.026, d = 0.511) and sport nutrition knowledge, specifically (p = 0.016, d = 0.491). Using EAT-26 to identify at-risk athletes and the DESA-6H recommended cut-off, the ROC analysis showed a sensitivity of 29.1% and a specificity of 95.7%. Conclusions: insufficient nutrition knowledge plays a role in being at-risk for DE and ED. These results underscore the need for early detection, early sport nutrition education across all elite athletes, with particular attention to female athletes in aesthetic, endurance and weight-dependent sports, and for monitoring these athletes to prevent DE. Further work is warranted to optimize screening tools such as EAT-26 and DESA-6H for elite athletes.

Although there are studies on the effects of eating disorders (EDs) among athletes, a limited number of studies have been conducted in wrestling. This systematic review aims to identify the prevalence of eating disorders (ED) and disordered eating (DE) in wrestling, which is important for developing healthier weight control behaviours within the sport. A systematic review was conducted following the PRISMA protocol, focusing on publications from the last 10 years. PubMed, Scopus, PsycINFO, SPORTDiscus and Web of Science were used to identify eligible studies with the searching terms “Eating disorders” AND “wrestlers” OR “Eating disorders” AND “wrestling” OR “Disordered eating” AND “wrestlers” OR “Disordered eating” AND “wrestling” OR “Anorexia Nervosa” AND “wrestlers” OR “Anorexia Nervosa” AND “wrestling” OR “Bulimia Nervosa” AND “wrestlers” OR “Bulimia Nervosa” AND “wrestling” within the timeframe from 2014 to 2024. Eight articles met the inclusion criteria. When all studies were considered as a homogeneous group, the analysis revealed: (a) wrestlers are significantly more susceptible to Eds than other branches, (b) wrestlers have unhealthy weight control behaviors to control weight for optimum performance and to enhance their muscular appearance due to body image issues. It is recommended that future research address eating disorders, which have predominantly been studied in male wrestlers, within female wrestlers as well. Additionally, it is advised to identify potential causes contributing to the elevated risk of eating disorders among wrestlers and to develop targeted prevention strategies.

Elméleti háttér: A sportolók felkészülésének elengedhetetlen része az adekvát tápanyagbevitel, amely hatékonyabb edzésadaptációt, regenerációt, kedvezőbb testösszetétel-arányokat és jobb sportteljesítményt eredményez. A nem megfelelő tápanyagbevitel, illetve az ismerethiány zavart evési magatartásokhoz és evészavarokhoz vezethet, amelyek prevalenciája sportolók körében magasabb, mint a nem sportoló populációban. A nem kívánt események hátterében legtöbb esetben az áll, hogy a sportolók nem veszik igénybe szakképzett dietetikus segítségét. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság 2019-es jelentésében nők körében 6–45%, férfiaknál 0–19%-os zavart evési magatartás, illetve evészavar pontprevalenciáról számol be. Magyarországon az étkezési zavarok szűrésére alkalmas kérdőívek tesztelésére sportolói mintán még nem került sor, illetve a probléma feltárására alkalmas megbízható mérőeszközök fejlesztése is szükségszerű. Cél: Jelen tanulmány célja a sportolók zavart evési magatartásának szűrésére alkalmas DESA-6 kérdőív magyar változatának (DESA-6H) bemutatása és konvergens validitásának (KV) vizsgálata, továbbá a sportolók táplálkozási magatartásának értékelése összehasonlító vizsgálat eredményei alapján. Módszerek: A DESA-6H kérdőívet 14 év feletti élsportolók ( n = 131) és szabadidő-sportolók ( n = 123) körében teszteltük. A KV megállapításához Kendall-féle tau-b korrelációt alkalmaztunk, amelyet a DESA-6H és EAT-26 összpontszámok, valamint a DESA-6H és az EAT-26 három alskálája között végeztünk el. Ugyanezzel az eljárással teszteltük az evési magatartás kérdőívek és a heti edzésóra közötti lehetséges lineáris kapcsolatot. A nominális változók közötti kapcsolatok tesztelésére khi-négyzet-próbákat végeztünk. A korcsoport és sportolás szintje szerinti csoportok közötti különbségeket a függő változókra a Kruskal–Wallis H -próbával végeztük, és Mann– Whitney U -próbákkal a post-hoc elemzéseket. Eredmények: A KV vizsgálati eredmények szerint a DESA-6H szignifikáns pozitív összefüggést mutatott az EAT-26 összpontszámával ( τb = 0,49; p < 0,001), az EAT-26 diétázásra való hajlam alskálával ( τb = 0,53; p < 0,001), és az EAT-26 bulimia alskálával ( τb = 0,39; p < 0,001). A teljes mintában a DESA-6H szerint 20,4%, az EAT-26 alapján 40,1% ért el határérték feletti pontszámot. A határérték feletti pontszámok sportágak szerint legnagyobb arányban az esztétikai, állóképességi és súlycsoportos sportágakra volt jellemző. A DESA-6H tekintetében szignifikáns különbség volt kimutatható a nemek ( U = 4948,50; Z = –5,210; p < 0,001) és a sportolás szintje csoportok ( U = 6847,50; Z = –2,123; p = 0,034) között, nagy (Cohen- d = 0,68) és kis (Cohen- d = 0,26) hatásmérettel. A korcsoportok szerint végzett Mann–Whitney U -próba eredménye szerint nem áll fenn szignifikáns különbség a 14–17 éves és 18 évet betöltött csoportok között a DESA-6H rangpontszámok szerint ( U = 6082,00; Z = –1,017; p = 0,309). Az EAT-26 rangpontszámok esetében sem volt statisztikailag szignifikáns különbség kimutatható a két korcsoport között ( U = 6490,00; Z = –0,220; p = 0,826). A statisztikai próbák összességében konzisztens eredményeket mutattak a DESA-6H és EAT-26 összehasonlítása során, ezzel alátámasztva a DESA-6H kérdőív konvergens validitását. Következtetések: Kutatásunk eredményei alapján megállapítható, hogy a DESA-6H kérdőív megbízható eszköz a zavart evési magatartások szűrésében és magyar sportolók körében, alkalmazása segíthet az étkezési zavarok korai felismerésében és megelőzésében.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság 2019. évi jelentése szerint a problematikus evési magatartások és/vagy evészavarok aránya a sportolónők körében 6–45%, a férfi sportolóknál 0–19% között volt. Az arány folyamatosan nő, és a problematikus evési magatartások és/vagy evészavarok gyakrabban fordulnak elő a sportolók között, összehasonlítva a nem sportoló populációval. Bármely sportágban megjelenhetnek, de bizonyos sportolók kiemelt rizikócsoportba sorolhatók, főként az esztétikai, súlycsoportos és állóképességi sportágakban. A mérési módszerek nagy diverzitást mutatnak, a legtöbbször kérdőíveket alkalmaznak, amelyek csak a rizikócsoportok szűréséhez alkalmazhatók. A diagnózis felállításához multidiszciplináris szemléletben sportorvos, csapatorvos, sportpszichológus és sportdietetikus együttműködésére van szükség. A problémás evési viselkedések kiindulópontja gyakran a fogyókúra, amikor a sportolók különböző okok miatt (például teljesítményfokozás, a fizikai megjelenés javítása, súlycsoport elérése stb.) befolyásolni szeretnék súlyukat, testösszetételüket, s ezek kivitelezéséhez szakember felügyelete nélküli, szakmailag megalapozatlan alkalmaznak. Az evészavarok optimális táplálkozással kezdődnek, amelyek problematikus evési magatartásokba, majd klinikai evészavarokba alakulnak át. Jelenleg kevés olyan longitudinális kutatás áll rendelkezésre, amely kifejezetten a problémás evési viselkedések és evészavarok kontinuitását vizsgálja, jóllehet az eddigi kutatási eredmények felhívják a figyelmet a problémás evési magatartás kiszűrésére és az orvos-pszichológus-dietetikus együttműködésének szükségességére már az evészavar kialakulása előtt. Hiánypótló lehet a folyamat feltérképezése minél több sportágban. Orv Hetil. 2024; 165(8): 291–296.

Nutrition knowledge is essential for optimizing performance, recovery, and overall health in athletes. This study aimed to (1) adapt and validate the Hungarian version of the ANSKQ (Trakman et al., 2017) (ANSKQ-HU) and (2) assess the nutrition knowledge of Hungarian elite and recreational athletes. Following standard translation procedures and expert review, face validity was established. Data were collected from 1.335 athletes, and item difficulty, exploratory factor analysis (EFA), and reliability analyses were performed. A three-factor structure emerged: (1) Fundamentals of nutrition, energy needs, and prohibited substances; (2) Micronutrients and performance-enhancing sports nutrition; and (3) Utilization of macronutrients. While Cronbach’s alpha values were low (α = 0.41–0.62), this seemed acceptable given the dichotomous nature of the questionnaire. Most participants scored poorly (63.3%), with the lowest results in the micronutrients and performance-enhancing nutrition factor. Only 6.9% had formal nutrition education and most frequently respondents received help from coaches, family members, and friends. These findings highlight a significant gap in sports nutrition knowledge among Hungarian athletes and support the need for educative activities organized by sport nutrition professionals. The ANSKQ-HU is a reliable and valid tool for assessing nutrition knowledge in Hungarian athletes and can be a useful questionnaire for their support team (nutritionists, physicians).